Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

Pór Antal emlékezete. Teljesítettük gróf Széchenyi István kívánságát, hogy legalább egy esztendeig vagy még tovább is várjunk, míg valamelyik elhunyt jeles tagtársunknak helyet jelölünk a magyar Pantheonban. Ötödfél esztendeje már, hogy elveszí­tettük Pór Antalt, az Anjouk történetének megíróját ; és azt a koszorút, melyet tiszteletünk, barátságunk, szerete­tünk jeléül a részvét érzetének első fellobbanásakor azonnal letettünk sírjára, csak most cseréljük fel azzal a másikkal, mely az írót, a tudóst szigorú bírálat után illeti meg. Ötödfél esztendő még mindig kevés idő arra, hogy elfelejtesse velünk boldogúlt tagtársunk szeretetreméltó egyéni tulajdonságait s bennünket olyan pártatlan bírákká tegyen, a milyen ő maga volt, mikor közéletünk kimagasló embereit több mint félezer esztendő távolságából ítélte meg. Mi azonban ezt a távolságot a mostani nagy napokban észre sem veszszük. A merre valaha Nagy Lajos, a legdicső­ségesebb magyar Anjou járt, széles birodalmának megint mindenik pontján hangzik az ő csatakiáltása : »Éljen Magyar­ország !« Szemünk láttára századok legendái elevenednek föl és a daliás idők, a mikről Arany hőskölteményt, Pór pedig történelmet írt, a világot a magyar vitézség dicső­ségével újra eltöltik. Az a csodálatos, szent lelkesedés, a mely valaha a tizenötesztendős Pór Antalt a névtelen fél­istenek sorába emelte, megint fegyvert adott a serdülő fiúk, a fiatalok, a férfiak kezébe ; mert, a hogy »akkor« Széchenyi óhajtotta, leikök valóban a mindennapiság fölé emelkedett és isteni szózat hítta őket, hogy nemzetöket eszményi magasságba helyezzék. Meg is közelítik azt az eszményi magasságot, melyet Pór, mint gyermekhonvéd, a csatatéren s mint öreg tudós a történelemben keresett. A ledőlt szobrot, melyre a multfkodén keresztül ámulattal tekintett, fölemelik megint a hegyre, a melyen egykor tün­dökölt. Magyar történetíró emlékezetét lehet-e alkalmasabb és méltóbb időben ünnepelni, mint mikor teljesedni látszik Századok. 1916. VI. füzet. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom