Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uj Idők - 319

TÖRTÉNETI IRODALOM. 319 A történelmi tények bizonyságtétele szerint azonban Husz és az ő mozgalma nem közvetlen elődje sem a protestantizmusnak, sem a szabadgondolatnak. Wielif és Husz is hű és igaz katholikusok s történelmi nagyságuk abban van, hogy a katholicismust, meg­ifjodva és megtisztítva, önnönerejéből igyekeztek önmaga fölé emelni. — Zoványi Jenő : Adatok a magyar Protestantismus múlt­jából czímen folytatja e folyóirat 1915. évi 5. füzetében meg­indult tanulmány-sorozatát : Fischer András anabaptista volta ; Tamás sárospataki plébános ; Az 1344-iki nagyváradi hitvita és Dévai Biró Mátyás ; Szegedi Kis István Czegléden ; Pótlások a Mélius Péter műveinek sorozatához czímek alatt közölvén érté­kes történelmi adatokat és megállapításokat. Református Szemle. 1916. évfolyam. 2—7. szám. Révész Imre : »Bod Péter mint történetíró.« A szerző e czímen nem­sokára megjelenő tanulmányából, melyben Bod Péternek, a törté­netírónak jellemrajzát adja, ezúttal csak az első részt közli »Bod Péter történelmi felfogása« czímmel. Itt arra a végső megállapí­tásra jut, hogy Bod Péter az igazság-eszmény elfogulatlan követésétől távol áll ugyan, de vannak egyéniségének és gondolkozásának olyan elemei is, a melyek e fogyatékosságát részben ellensúlyoz­zák. őszintesége és mértéktartása teszik különösen értékessé tör­ténelmi felfogását. Revista Teologica. 1915. 9—12. szám. Gruia : Trei episcopi vechi ai Oràzii Mari. Adatokat közöl, hogy Nagy-Váradon is voltak görög keleti püspökök : az első egy ismeretlen nevű »rácz lagyika«. kit a konstantinápolyi patriarcha küldött 1664-ben a bihari faluk meglátogatására, második az 1695-ben említett Efrem Veniamin nagyváradi és egri püspök, s harmadik »Christo­for Péter váradi vladika«, ki 1710—1713 közt szerepelt. Soproni Napló. 1915. deczember 25. Nemess Ernő zászlós: Tizenhat hónap a viharok földjén. A 18. honvédezred krónikája az északi harcztéren vívott küzdelmeiről Biscupictól kezdve a San, majd Nida melléki, a kárpáti, újra a San, a Bug-melléki és volhyniai terepeken. — Payr Sándor : Laekner Kristóf tudós társasága. 1604. Lackner Kristól dr., a ki egy személyben gazda, katona, jogtudós, theológus, szónok, diplomata, paedagogus. drámaíró, rajzoló, vár­építő és aranyműves, 14 évig volt Sopron polgármestere. Sopronban, Csepregen, Felsőmagyarország, Morvaország több iskolájában, Grácz­ban, Padovában, Sienában és Bolognában tanult, 12 műve jelent meg nyomtatásban, azonkívül kéziratok is maradtak utána. 1604-ben Foedus Studiosorum nevű tudós társaságot alapít, melynek egyete­met járt emberek, nemesek és városi tanácsosok lehettek tagjai ; mintáúl a Celtes Konrád alapította Sodalitas Litteraria Danubiana szolgált. Az értekező részletesen ismerteti az alapszabályokat, a gyűlések lefolyását, felsorolja a társaság tagjait. Az érdekes egyesü­let 70 évig állt fenn ; 1674-ben szűnt meg, mikor Kollonics érsek, akkor még bécsújhelyi püspök, az evangélikus templomot elfog­lalta, a papot és tanítókat elűzte. Uj Idők. 7. szám. Az Eszterházyak képtára. Melier Simon »Az Eszterházy-képtár története« czímű könyve nyomán beszéli el a képtár történetét. 14. szám. Berend Miklós harcztéri naplója. Rövid ismertetés a könyvről, melynek nagy előnye, hogy a harcz színhelyén tett meg­figyeléseket írja le. Egy fejezetet közöl belőle mutatóba. 15. szám. [Nádat Pál: Száz év előtt. Párhuzam a napoleoni

Next

/
Oldalképek
Tartalom