Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Könyvtári Szemle - 315

TÖRTÉNETI IRODALOM. 315 keretében a szerző az egész oktatásügyet ismerteti, a tulajdonképeni vallástanítás körébe a középkorban Gottfried weissburgi barát, Bruno, Bonaventura, Aquinoi Tamás, Canterbury Edmond, Regensburgi Berchtold és Gerson János katechismusai tartoznak ; Bruno kátéja az első, mely kérdésekben és feleletekben van írva. Nagyon fellendült a káté-irodalom a reformatióval ; az evangélikusoknál Luther kátéja, Melanchton >>Visitations-Büchlein«-ja, a reformátusoknál Zwingli tételei, Oecolampadius hitvallása, majd az »első helvét hitvallás«, a Kálvin János kátéja, a Bullinger »második helvét hitvallása« és a Heidelbergi káté nevezetesek. Az első ismert unitárius káté a Chelmins Mártoné, fontosabb Smolc Bálint »Rakowi kátéja«, töredékben maradt meg a Socinusé. A megindult ellenreformatio is művelte az egyházi irodalom ezen ágát ; a jezsuita írók közül híres a Canisius »Summa doctrinae Christianae«-ja, majd a Bellarmin érseké. 1566-ban jelent meg a hivatalos római káté, kisebb jelentőségűek a Gropper. Dictenberger, Helding érsek és Vicelius kátéi. A keleti egyház hivatalos kátéja Morila Péter kievi patriarcháé (a szerző szerint Magilas Péter), nevezetesek még a moszkvai Platon-féle és a Ghennadios konstantinápolyi symbolikus müve. A zsidó káték (Majmonides, Levi) még a XII—XIII. századból valók. Hazánkban is termelt a reformatio káté-irodalmat, eleinte természetesen fordításokban. Dévai Bíró Mátyás kezdi meg 1538-ban a Luther kátéjának fordításával, Lethenyei István az augsburgi hitvallást, Csere Péter a helvétet, Huszár Gál a heidelbergi kátét fordítja le, ez utóbbi később oláhúl is megjelent. Eredeti munkákat írtak : Benczédi Székely István, Heltai Gáspár, Batizi András, Gálszécsi István. Bornemissza Péter, az unitáriusok közül Dávid Ferercz, Várfalvi Kósa János, a katholikusok közül Telegdi Miklós lefordítja Canisiust. A merev protestáns orthodoxia azonban elhanyagolta fa dogmákért vívott harczokban a vallásos nevelést ; ennek jelszavával indúl meg a reformatio reformja : a pietismus. mely a német Spener és Francke nevéhez fűződik, kiknek iskolái a valástanításra több időt fordítottak, mint az összes többi tárgyakra együtt, véve, ők kezdték meg a confirmálást is. A pietismus nálunk is élénk irodalmat teremtett. A katholikus egyházon belül Jansen kezdett reform-munkát, s a neveléstudományban a port-royali iskolákkal vívta ki az elismerést és üldözést. Az egyes hitfelekezeteken kívül a humanismus és az újkori bölcselet is adott irányt a vallástanításnak s az egész neveléstudománynak. Verulami Bacon philosophiája vezette rá a paedagogusokat az ú. n. természetes rendszerre, melynek különböző irányait az angol Locke János, a franczia Rousseau és a philantropisták, majd a német gyermekbarátok : Basedow orvos, Campe Joachim, a Robinson-fordító és Salzmann képviselik. A ζ őhatásuk érezhető Leibnitz philosophiája mellett a mi »Ratio educationis«-unkon s az ennek szellemében készült Felbinger-kátén. A protestáns egyházirodalmat a censura úgy elnyomja e korban, hogy egészen szünetel, egyedül az unitárius egyház termel egy nagy symbolikus müvet, a Szentábrahámi Mihály »Summa universae theologiae«-ját. Komáromi Lapok. 1916. 6. szám. Alapi Gyula : Komáromi plébánosok. 1773—1915. A nevezetesebb plébánosok rövid életrajzi adatai. Könyvtári Szemle. 1915. 9—12. szám. Rexa Dezső: A pápai főiskola könyvtára 1843-ban. A főiskola 1840-ben alakúit önképző-