Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. 277 súlya rí. illetve 1*35 gi-.1

Ez azonban nem jogosít fel arra a feltevésre, mintha István rendszeresen veretett volna dénárokat — ezerszámra ismeretes obolusai mellett. Ε kivételes súlyú pénzek egykorú külföldi utánveretek. Szent István pénzeinek külföldi utánvereteiről alább szólunk s itt csak azt említem fel, hogy a két nehézsútyú dénár egyikét morvaországi leletben találták, a másik Szentpétervárott van. Hazai leletben nem fordult elő.2 Szent István obolusainak 07682 gr.-os átlagsúlya nem éri el sem az 1*6203 gr.-os átlagú jó Karoling-dénárok o*8ioi gr.-os, sem II. Henrik herczeg 1*596 gr.-os denárainak 0798 gr.-os félsúlyát. Míg ezekből 81*38 és 8l*48%-a van i'5 gr.-on, addig Szent István obolusainak csak 64'86%-a van 075 gr.-on felül. István tehát valamivel könnyebb pénzláb alapján verette obolusait, mint a Karolingok és II. Henrik az ö pénzeiket. Az egykorú német és cseh dénárokkal hasonlítva össze Szent István obolusainak kettős súlyát, azt találjuk, hogy azok súly tekintetében — apósa regensburgi denárait kivéve —• valamennyi német és cseh pénzverőhely egykorú termelését felülmúlják. A német királyoknak (illetve római császároknak) 983 és 1056 közt vert pénzei közül egyetlen egynek átlagsúlya sem éri el a Szent István obolusainak megfelelő 1*536 gr.-os denársúlyt,3

sőt csak II. szent Henriknek, István sógo-1 Az egyik Szentpétervárott az »Eremitage «-ban, a másik Windischgrätz hg. gyűjteményében, az utóbbi Nuber Károly körlése szerint jelenleg Szemere Miklós tulajdonában van. — V. ö. Réthy László. Magyar numizm. adatok Oroszországból. (N. K. 1903. 85 1.) és C.N.H. I. 7. sz. érem. 2 Annak a feltevésnek, mintha ezek az állítólagos »dénárok« lettek volna Szt. István első pénzei, ellentmond maga a veret. István obolusainak s e két utánveretnek is a rajza typikus obolusrajz. Még ha csakugyan István verette volna is a szóban forgó dénárokat, azok verése az obolusok verését semmi esetre sem előzhette meg. — Réthy maga arra alapítja — korábbi helyes feltevésével szemben — újabb véleményét, hogy a két ismert példány bélyege nem azonos. Ebből azonban még nem következik, hogy mindkettő ne lehetett volna utánveret. 3 A német királyok különböző pénzverőhelyeken vert denárainak átlagsúlyai a következők: III. Ottó (983—1002.): 1*39, 1*28, 1*24, ι-14 ; II. szt Henrik (1002—24.): 1" 50, 1*44, 1*31. 1*30, 1*25 ; II. Konrád (1024—39.): 1*42, 1*28, 1*28, no; III. Henrik {1039— 56.): 1*38, 1*23, 1*17, 1*09 gr. Inama-Sterneggneh (id. m. II. 499— 502. 1.) Dannenberg adatai nyomán készült táblázata szerint. Nem vettem fel III. Henrik császárnak 1-49 gr.-os, feltűnően nagy, bajorországi átlagát, mert ez átlag mindössze 2 drb. kivételes súlyú dénár-