Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 267

A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. 269 háromszög vagy ék van,'a melyek egyes példányokon levélalakká idomúinak. Az előlap körirata : Stefhanus rex, a hátlapé (néha jobbról|balra haladó írással) : Regia Civitas. ι—2. Szent István pénzei. A betűk typais a eltér az egykorú nyugati pénzek szép capitális betű typusától. Primitívebbek azoknál s egyes betűk, az ó-görög és ó-latin epigraphikus emlékek betűire emlékeztetnek. A hátirat G (1, «]) és A (4, fl, d) betűjének sajátságos formája a nyugaton e korban ismeretlen volt. Lehet, hogy az epigraphikus írásmódra vezethetők vissza, de — az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve — nem lehetetlen, hogy bennük az ó-magyar rovásírás emlékeivel állunk szemben.1 Németországban a Karolingok óta általánosan ismert éremrajz volt a belső kört négy mezőre osztó kereszt, melynek sarkaiban változó jegyek — karika, kereszt, félhold, gyűrű, háromszög vagy ék stb. — láthatók. Ez az éremrajz szerepel a bajor herczegek 907 és 1014 közt vert regensburgi denárainak előlapján is, a melyek olasz mintára verettek. 3. Karolingkori »Christiana Religions dénár. A kereszt karjai által alkotott négy mezőben előforduló jegyek közül a háromszög vagy ék jellemző bajor pénzjegy volt. Először Szent István apósának, II. Henrik herczegnek 985 és 995 közt vert pénzein tűnik fel. 1 V, ö. Sebestyén Gyula, A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, 1915. 157. 1. közölt betűsort.