Századok – 1916
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239
FIUME MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ KAPCSOLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. 24I Ε kérő iratot de Monaldi Antal és de Steinberg Ferencz Antal fiumei patricziusok írták alá, mint az 1776. évre választott kormányzó-bírák (judices rector es). Az akkor Bécsben időző Batthyány Tivadar gróf, a ki már saját uradalmai érdekében is melegen pártolta a csatolás eszméjét, a levél vétele után azonnal érintkezésbe lépett az akkor Bécsben tartózkodó fiumei vezéremberekkel, köztük az említett Marottival és Benzonival. Miután pedig ez urakkal Fiume előbbi közjogi helyzetéről még bővebben informáltatta magát, —· mint alább közölt levelében maga mondja — illő módon (»schicksam«) előadta az ügyet az illetékes hatóságoknál (»bei Behörde«). Közbenjárásának — ha ugyan még szükség lett volna rá —· csakhamar meg is lett a sikere : 1776-ban, február 14-én kelt felséghatározatában Mária Terézia ideiglenesen elrendelte, »hogy miután az udvari kereskedelmi tanács (melynek azelőtt Fiume az egész osztrák tengermellékkel alárendelve volt) a cseh-osztrák udvari kanczelláriával egyesíttetett, Fiume tengerparti város területével együtt a horvát királyságba kebeleztessék ; ennek folytán a jövőben e város felügyelete és kormányzása csak a magyar udvari kanczelláriát fogja illetni, a horvát helytartótanács útján«.1 A királynő döntéséről Batthyány még aznap kelt levelében sietett értesíteni a fiumei városbírákat. A német nyelven írt levél, mely a városi tanács márczius 9-én tartott ülésén került tárgyalás alá s a tanácsjegyzőkönyvbe teljes eredeti szövegében vétetett fel, magyar fordításban következőleg hangzik : »Uraim« (Messieurs) ! »Mivel tekintetes Fiume városának, mint szomszédomnak boldogúlását mindenkor különösen szem előtt tartottam, az előfordult körülményváltozások alkalmával mindjárt azon voltam, hogy az itt jelenlevő fiumeiektől, mint példáúl Benzonitól és Marottilól, értesüléseket nyerjek Fiume ősrégi függetlenségéről Krajnával szemben, s hogy ez értesüléseket illő módon tudtára adjam a hatóságnak ; mire aztán a szerencsés siker már meg is nyilvánúlt azzal, hogy az említett Fiume város minden ellenkező befolyás ellenére ( mngeacht aller widrigen Einstreiungem) mint szabad királyi város a magyar koronába bekebeleztetni elrendeltetett, s így is fog maradni. A mint hogy az imént a magyar és osztrák kanczellária, az udvari haditanács és udvari kamara közös 1 A felségrendelet szövegét közli : Racki, i. m. 17. 1.