Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

FIUME MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ KAPCSOLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. 24I ezt a hatalmas és befolyásos főurat, ki egyrészt a bécsi udvarnál nagy tekintélyivel bírt, másrészt mint magyar hazafi, kiváló nemzetgazda és műértő szakember s ezen­kívül mint a város szomszédja és fiumei háziúr, a leg­jobban előre láthatta annak minden előnyös következ­ményét. A csatolást közvetlenül megelőző időben a fiumei pat­ricziátusnak több tagja fent tartózkodott Bécsben, hogy ez ügy menetét figyelemmel kísérjék s a kedvező döntést mielőbb kieszközöljék ; ezek közt egy Marotti és egy Ben­zoni : kétségkívül a fentebb említett báró Marotti József (a családnak ekkor még élő egyetlen sarja, később gróf Benyovszky üzlettársa) és báró Benzoni Vincze, 1751·—1776 a patriczius tanács tagja, Gerliczy János kormányzó-kapi­tány rokona, kinek atyja, József báró, akkor már 76 éves volt s aligha vállalkozhatott hosszas utazásokra és után­járásokra. A fiumei városi tanács alighanem ezek útján értesült a csatolás ellen érvényesülő befolyásokról. Erre 1776 elején elhatározta, hogy Batthyány Tivadar grófhoz, mint a város »kegyes pátronusához és pártfogójához« (Dgrazioso padrone e protettorev.) folyamodik támogatásért a Magyarországhoz való kapcsolás kieszközlésére. Az 1776-iki tanácsjegyző­könyvekben még megvan a grófhoz intézett német nyelvű megkeresés olasz fogalmazványa (kelet nélkül), mely magyar fordításban ekképen hangzik : »Kegyelmes Urunk !« »Ez a város, mely hívségével és engedelmességével minden alkalommal iparkodott magát felséges uralkodói előtt kitűn­tetni, és ezért abban a szerencsés sorsban részesült, hogy az ural­kodói elismerés számos fényes tanújelét nyerhette el, csakis vég­telen örömmel fogadhatta az ide külön jelentésekkel érkezett ama hírt, hogy ő Felségeik, — a végből, hogy kereskedelmét annál könnyebben előmozdíthassák — az ugyancsak örökös magyar királyságba akarják bekebelezni.« »De a mennyire örömkeltő volt e közönségnek ama remény, hogy ezen a módon szerencsés eszköze lehet az állam általános boldogulásának, mely a magyar kereskedelem okszerű fejlesztésétől függ, ép annyira elszomorított bennünket némely oly hír elter­jedése, hogy a városnak Friaultól vagy a krajnai herczegségtöl való állítólagos függése megakadályozhatná a magyar király­ságba való remélt bekebelezését.« »Semmi sem áll távolabb az igazságtól, mint városunknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom