Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

FIUME MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ KAPCSOLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. 24I a josephinistikus korszak termékenyítő hatása alatt lelkesen foglalkozott a modern haladásnak útját egyengető mindenféle problémával és reformtervvel, kivált a nemzetgazdaság terén, —> s e tekintetben előkészítette gróf Széchenyi István korszakalkotó működését.1 Különösen a közlekedés és szállítás fontos kérdései voltak akkor napirenden ; minthogy vasutak még nem voltak, különös tekintettel a viziutakra. Ekkor merült fel a Ferencz-csatorna építésének és a Duna, Száva és Kulpa szabályozásának eszméje ; s még számos más ezzel összefüggő terv és vállalat indult meg több-kevesebb sikerrel e főúri körök kezdeményezéséből. Ε főúri tervezgető nemzetgazdasági reformerekhez tartozott Batthyány Tivadar gróf is, Batthyány-Strattman Lajos herczeg, Magyarország nádorának fia (a ki 1729-ben született és 1811-ben halt meg). Elsőszülött bátyja, Ádám herczeg, tábornok és főispán volt ; második bátyja, József, esztergomi bíboros-érsek ;2 ő maga valóságos belső titkos tanácsos s az 1767-ben felállított külön horvát helytartótanács tagja. Birtokosa volt a Fiume közelében fekvő grobniki és kulpabródi uradalmaknak. Ε szomszédság révén közelebbi ismeretségbe jutott Fiúméval, a hol a mai Corso mentén saját palotát építtetett magának. (Ez a ház még most is megvan, erkélyén a Batthyány-czímerrel.) Mint fiumei lakos élénken érdeklődött a város és a tengeri kereskedelem ügyei iránt ; mint közeli nagybirtokos érdekelve volt a Fiúmén át meginduló kivitelben. Ennek hathatósabb előmozdítására ő maga tervezte először a Duna—Száva—· Kulpa víziút szabályozását ; erre vonatkozó tervei kéziratban még megvannak a gróf Apponyi Sándor-féle levéltárban.3 Ε terv kivitelére 1790 után a Ferencz-csatorna vállalat főúri érdekeltsége ki is küldötte a Kiss testvéreket (magyar mérnököket) ; miután azonban e merész vállalkozás csaknem legyőzhetetlen nehézségekre talált a Kulpa medrének kedvezőtlen alakulásában, az útszakasz 1 Elég itt gr. Benvovszky Móricz, gr. Festetits György, gr. Széchenyi Ferencz, gr. Batthány Vincze és gr. Szapáry János Péter neveit említenünk. (Batthány Vincze : Briefe über das ungarische Küstenland, Pesth, 1805 ; gr. Szapáry János : Der unthätige Reichthum Ungarns wie zu gebrauchen, Nürnberg, 1784.) a Kempelen, M. nemes családok, I. k. • Batthyánynak eme tervezete külön tanulmanyozásra volna érdemes ; annyival inkább, mert újabban ismét felmerült a Kulpaszabályozás eszméje, kapcsolatban egy onnan Fiúméig a tengerhez vezető zsilipcsatorna tervével.