Századok – 1916

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól 239

Fiume Magyarországhoz való kapcsolásának előzményeiről és hatásairól.1 A XVIII. századig semmi nyoma annak, hogy magyar kereskedők vagy magyar árúk Fiume kikötőjét felkeresték volna ; — hacsak nem magyarországi állatbőrök, ezek is kerülő úton, Laibachon át.2 A mi csekély tengeri kereskedelme volt hazánknak a régebbi időkben, az a. középkorban részben Dalmáczia felé irányúihatott ; Dalmáczia elvesztése után pedig (1420-011 innen) a magyar korona alatt maradt Zengg lett Magyarország egyedüli be- és kiviteli főkikötője. Ε kikötő urai, a Frangepán grófok, bőséges kiváltságokkal és előnyös kereskedelmi szerződésekkel igyekeztek e tengeri városuk forgalmát emelni, hogy vámjövedelméből minél nagyobb hasznot húzhassanak. A bevitel Zenggből a Vratniki-hágón át Zágráb felé irányúit. Ezen a kereskedelmi vonalon a közbeeső Modrus helységben volt a Frangepánok vámszedő helye. Ε kereskedelem közvetítői a Zágrábban megtelepedett olasz czégek voltak ; magában Zengg városában is tekintélyes velenczei kereskedő-gyarmat volt. A velenczei kormány már 1275 óta állandóan konzulokat tartott e kikötőben.3 Egy 1408 junius 26-án kelt szerződés szerint a Zenggben lakó velenczei alattvalók minden polgári és bűnügyben kizárólag a velenczei konzul bírói hatósága alá rendeltettek ; — a velenczei kereskedők általán szabadon és vámmentesen 1 Tudtunkkal a kapcsolás előtörténete diplomatikai anyagának egész complexumát egybegyűjtötte egy avatott kutatónk ; a míg az ő hivatott tollából napfényre nem kerülnek a kabinettárgyalások actái, a melyek alapján a kapcsolás kérdése érdemlegesen és minden íővonatkozásaiban tisztázható lesz, itt különösen csak a fiumei polgárságnak akkor elfoglalt álláspontját és magatartását kívántuk ismertetni. 2 F. A. : Fiume kereskedelme a középkorban, Bpest, 1895, Pátria-nyomda. 18. 1. s Kobler : Memorie per la storia di Fiume. Fiume 1896. I. 452 1.