Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 200

200 TÖ RTÉNETI IRODALOM. jelent tanulmányát ismerteti. A latin szabadkőművesség már a XVIII. század óta politikai szervezet a humanitárius germán iránynyal szemben. Franczia- és Olaszország háborús hangulatát főképen a szabadkőművesek szították s azóta a semleges államok páholyainak békéjét is megbontották. — 42. sz. Szittya Emil: Az amerikai szoczialisták és a háború. Az amerikai munkásszervezetek mindig békés irányúak voltak, a szakszervezeteknek nincs tőkéjük s így nagy jelentőségük, tagjaik számát is mindössze 1.841.268. ezért semlegesen viselkednek az európai háborúval szemben. — Móricz Pál : Egy debreczeni kalmár család. (Folytatása a 43. számban.) Mutatvány szerzőnek »Városi magyarok« cz. most megjelent könyvéből. A Debreczeni Kalmár-Társaság 1715-ben alakult meg s ma is fennáll. Tagjai eredetileg csak magyarok voltak, később elmagyarosodott németek is kerültek közéjük ; ilyen a svájczi eredetű Rickl-család, mely Alsó-Ausztriából került Pestre, 1773 körül Debreczenben fióküzletet nyitott, majd a század végén ide költözött át s 140 esztendeig bírta ezt a legnagyobb vidéki gyarmatárú-kereskedést. ükránia. Ukrán-magyar kulturális és gazdasági kapcsolatok szemléje, szerkeszti Sztripszky Hiador, Budapest. I. évf. 1. sz. Mit akarunk ? A szerkesztőség tájékoztatója az új folyóirat munkatervéről. A magát ukrainec-nek nevező szláv néppel már a honfoglalás előtt összeköttetésben volt a magyarság s tartott ez az érintkezés nemcsak a középkorban, hanem megújúlt az erdélyi fejedelmek alatt is, kik közül II. Rákóczi György politikai szövetségre is lépett vele. Ennek a lengyel fennhatóság alól orosz járomba, teljes leigázásba jutott népnek 1798 óta újjászülető régi kultúrájával s különösen a magyarsággal való kapcsolatával kíván foglalkozni az új folyóirat. — S. H. : Az »ukrán« név. Az ukrainec névből ukránt formált a magyar nyelvhasználat ; az erdélyi fejedelmek követjelentéseitől Zilahy Imréig és Jókaiig ezt használják, csak a 70-es években szorította ki a latin-német rutén. — Vodicska Imre : Az új ország. 1654-ben az ukránok, hogy szabaduljanak a lengyel és tatár nyomástól, a perejaszlavi szerződésben szövetségre léptek a moszkvai nagyfejedelemmel, a ki azonban a szerződés pontjait nem tartotta meg, elrabolta alkotmányukat, jobbágysorsra kényszerítette s erőszakkal a pravoszláv egyházba terelte őket. Azután nyelvétől is meg akarta fosztani a harmincz millió főnyi népet, de ez a támadás 1798-tól az ukrán kultura újjászületésére vezetett. Sevcsenkó Tárász egy személyben Széchenyije és Petőfije volt az ukránoknak, kiknek szellemi központja az osztrák uralom alatt szabadabban élő Lemberg lett. Galiczián kívül Amerikában szervezkedhetnek szabadon az ukránok, hol külön püspökük is van. — Sztripszky Hiador— Varga Bálint : Ének Ihor hadairól és a palóczokról. (I. közi.) Az ukrán irodalom már 1200 éves ; saját betűik voltak pogány korukban, ezeket a kereszténység kipusztította ugyan, de a velők írt szerződéseket, melyeket a görögökkel kötöttek, bolgár betűkkel feljegyezték a legrégibb ukrán krónikába (X—XI. század). A XI—XII. századból sok vallásos irat, de történelmi feljegyzés is maradt ; e krónikákba annyi pogánykori emléket vettek fel íróik, hogy egész mithológiájukat megszerkeszthetjük belőle. De felvették a krónikaíró barátok szószerint az ősi bylinákat, az igricz-énekeket is, úgy hogy egy trilogikus naiv épost lehetett belőlük kihámozni. Ilyen lyrai naiv épos az Ihor vezér hadairól szóló hősköltemény is 1178-ból, melyet egy kievi bazilita-barát jegyzett fel krónikájába. — Podhradszky György : Magyar-ukrán történelmi kapcsolatok. (I. közi.)