Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

AZ ÚJ MAGYAR ÉS ÚGYNEVEZETT KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. 7 vényeivel, királyaink ez időben, mint említém, saját családi czímereiket egyesíteni szokták. Mindezekből világos, hogy e két czímerábrázolat, t. i. a vágások és a kettős kereszt arra az egész magyar királyságra, illetve országra vonatkoznak, a mely az Árpádok és a vegyesházi királyok korában hatalma és függetlensége magaslatán állva, magában egyesítette a külön vajda alatt állott Erdély s a külön bán alatt állott Szlavónia, Horvátország és Dalmáczia, sőt a többi, időnként való melléktartományok heraldikai jelzését is. Mely körülmény e két czímerábrázolatnak a mai országczímerben levő többi czímerek fölött való fennsőbbségét s magasan kiemelkedő értékét jelenti. Ez érték még jelentősebbnek tűnik fel annak a nevezetes ténynek megállapításával, hogy a vegyes házból származott királyaink családi czímerei közül sem az Anjou-, sem a Luxemburgi-, sem a Korvin-, sem a Jagelló-család czímere nem élte túl e családok uralkodási idejét. Sőt még az Albert és V. László királyokkal a XV. század első felében Magyarország trónjára jutott Habsburg-családé sem lett országos czímerünk szerves részévé, s mint látjuk, ma sincs benne abban. Csupán a király által használt ú. n. állampecsét, helyesebben ; királyi pecsét szívpajzsába volt és van belehelyezve legújabban is az uralkodó Habsburg-Lothringeni-család három alkatrészből egyesített czímere. Az Árpádok kihaltával tehát az ezután következő évszázadokat egyedül első, vérünkből való nemzeti dynastiánk családi czímerei élték túl, s lettek tulajdonképeni országos czímerünk alkatrészeivé. Mely körülmény ez uralkodócsalád nagy tekintélyét s a nemzetnek ez iránt érzett mély ragaszkodását és kegyeletét fényesen bizonyítja. Ε két czímeralkatrész, mint láttuk, a vegyesházból származott királyok korában rendszerint még külön-külön pajzsban jelenik meg, főleg a királyok kettős pecsétein, olykor pedig, mint pl. az Anjouknál, hasított fél pajzsban, ezek liliomaival egyesítve. (Előbbire példakép a Mátyás király 1464. évi kettős pecsétjének hátlapját mutatjuk be. L. 14. ábra. Utóbbira nézve föntebb már utaltunk az 10. ábrára.) De már Nagy Lajos korában előfordulnak e királyok pénzein, a vágások vagyis csíkok a kettős kereszttel együtt, egyetlen, szintén hasított pajzsban, úgy mint ma ; s azután Mátyás király korában is, habár szintén csak ritkán, pl. a Korvinába tartozó könyvek díszítésein. Később a Habsburgok korában még sűrűbben szerepel e két czímeralkatrész egy pajzsban, leginkább a királyi udvari kanczellária