Századok – 1916

Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 128

BRUTUS MAGYAR TORTENETENEK FORRASAI. 49 YVernherrtől vehette volna még Brutus azt a másik adatot, hogy 1541-ben Mahometre bízták Buda elfoglalását, míg Jovius szerint Szolimán foglalta el.1 Brutusnál t. i. szintén Mahometet találjuk,2

de ezt nem Wernherrtől, hanem gyulafehérvári Tamás deák művéből vette. Wernherr müvét ilyenformán Brutus forrásai közül törülnünk kellene. Brutus kétségkívül csak azért hozza fel forrásként, hogy ne legyen kénytelen beismerni, hogy itt kizárólag az általa annyiszor gáncsolt Jovius-ból merített. Tényleg használta azonban Brutus gyulafehérvári Tamás deáknak ma már elveszett Ephemeriseit. Ismerteti, hogy ez miben tér el Jovius előadásától,3 magát Tamás deákot nem említi meg e helyen művében, hanem így hivatkozik rá : ». . . mások az összeesküvés vezérének Palzan Pétert mondják* ;4

egy más helyen : »Jovius általában ellenkező dolgokat mond el, mint azok, kik adataikat nem másoktól vették, hogy abban kételkedhetni lehetne, de a mit maguk láttak, azt jegyezték fel ; ezeknek nemcsak munkáit olvastuk, hanem szavukat is hallottuk, mert nem egyszer összejöttünk ezen megbízható emberekkel, kik mindenekelőtt jártasak a magyar történelemben.«5

Hogy itt Tamás deákról van szó, az kitűnik Brutus többször említett leveléből, hol őt egyenesen megnevezi.6 — Tamás deákról csak annyit tudunk, a mennyit Brutus feljegyzett róla : a Báthoriak kedves embere volt,7 kit Brútus személyesen is ismert, mint a föntebbi idézetből kitűnik. Művéből csak annyit ismerünk, a mennyit belőle Brutus felvett munkájába. Ezeket a részeket — mivel az eredeti forrást nem bírjuk, mely pedig mint szemtanú feljegyzése teljes hitelt érdemel ·— értékeseknek kell tekintenünk. Buda ostromának egész lefolyását Tamás deák nyomán mondja el, s ennek befejeztével megjegyzi,8 hogy ha ennek hitelt adunk, csodálkozni lehet Jovius-on, hogyan nyújthatta az ostrom elbeszélését olyan hosszúra, de azért erről is szól, mert sok említésre méltó dolog van benne. Ezután Jovius nyomán folytatja a Buda alá segítségül érkezett török sereg hadműveleteinek 1 Katona : Hist. Crit. 21 : 90. 2 B. III. 113. 3 Β. III. 112—120. 4 Β. III. 112. 5 Β. III. 114. 6 »In illa proditione Bornemissae ... ita rem sum a Jovio mutuatus, ut indicarem. quae acceperim ab Ungaris, qui in multis ab illo dissentiunt. Dedit enim mihi Thomas literátus Ephemeri-dem rerum per ea tempora gestarum, quae mihi . . . magno fuit adjumento«. Berl. 71. 7 Berl. 760. — Toldy: Bev. XCV. 8 B. III. 121.