Századok – 1916
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 116
HÓMAN Β. — A MAGYAR PÉNZVERÉS SZENT ISTVÁN KORÁBAN. II7 megvásárol igéből1 származik. Értelme »megmért«. A középkori nyugati forrásokban egyrészt súly, másrészt meghatározott súlymérték értelmében is előfordul,2 de —> mint említettük — a hazai források ezt az értelmezését nem igen ismerik. A XI. századi magyarok pensa auri-jának jelentése : megmért arany, az aranynak bizonyos megmért mennyisége, állandó súlyú aranydarab, tehát aranypénz,3 A pensával teljesen analóg eredetűek és jelentésűek (a penso, are spanyol származékából) a mérni, mérlegelni jelentésű »pesar« igéből származó »peseta« és »peso«.4 Eredeti értelmük megmért, súly ; mai értelmük szerint egy-egy meghatározott pénzdarabot jelentenek.5 Ez az analógia is igazolja a pensa auri-nák tulajdonított aranypénz jelentés helyességét, de bizonyítékkal szolgál errenézve maga a magyar vér díjrendszer is. A magyar vérdíjrendszer teljesen független a 4-es számrendszeren alapuló germán vérdíjrendszertőltehát azt a germánoktól nem kölcsönözhették. Mindenesetre ősi hazájukból hozták magukkal e rendszert s mégsem tekinthető önálló magyar vér díjrendszernek. 1 A penso értelmére v. ö. Forcellini. Totius latinitatis lexicon. 3. ed. IV. Prati 1868. 565—6. 1. Finály Henrik. A latin nyelv szófiára. Budapest, 1884. 1441. hasáb. 2 Du Cange. Glossarium medie et infimae latinitatis. IV. Niort, 1886. 259. 1. : >>4 millium libris ad pensam eorum« ; »et sine fraude, tam in pensa, quam in purgatione denarios concambient ;« »per libras 500 de auro pensante« stb. s V. ö. Finály Henrik. A régi magyar súlymérték. (Erd. Múz. Egyl. Evk. IV. 65. 1.) 4 Tollhausen Luis. Nuevo Diccionario Espaftol-Alemán. I. Leipzig, 1888. 577. 1. : »peseta, f. Peseta, spanische Silbermünzen = 2 Silberrealen« ; »peso, m. Gewicht, η. Schwere, Silbermünze eine Unze schwer = 8 Silber realen.,« Eredetükről : Diez, Fr. Etymolog. Wörterbuch der roman. Sprachen. 5. Ausg. Bonn, 1887. 243. 1. — Körting. G. Lateinisch-Romanisches Wörterbuch. 3. Ausg. Paderborn, 1907. 736. hasáb. 5 A pendo és penso igékkel s a pensával rokonhangzású a magyar pénz, az angol penny, pence régi alakja a pense, peneßas (Murray. The Oxford english dictionary. VII. Oxford, 1905. 633, 646—7, 651. 1.), a szláv pénezd, pinjaz és a német pfennig (pfandig). (V. ö. a pendo és pfennig összefüggését valló régebbi véleményről : Grimm. Deutsches Wörterbuch, VII. Leipzig, 1889. 1665. hasáb). — A magyar pénz szót némelyek ezért a pensa-ból vezették le, de ez a feltevés a nyelvfejlődés törvényei szerint nem állhat meg. V. ö. Melich János erről szóló véleményét (Magyar Nyelv. 1915. 47. 1.) 6 A 160 + 40 solidusos vérdíj ról s a 4, illetve 12-ös számrendszerről v. ö. Hilliger. Der Schilling, d. Volksrechte. (Histor. Vjschr. 1903. 501—2, 491. s köv. 1.) — Inama-Sternegg id. m. I. 154. 1.
