Századok – 1916

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: A magyar pénzverés Szent István korában - 116

A magyar pénzverés Szent István korában.1 I. közlemény, I. A magyarok terménypénze és a »pensa auri«.2 A kezdetleges gazdasági fokon élő népek szükségleteit saját termelésük elégíti ki. Mindenki élvezi munkája — vagy harczos népeknél evvel egyértelműnek tekinthető vitéz sége — gyümölcsét. A mennyiben valaki mégis nélkülözne bizonyos szükségleti czikket — ruhadarabot, élelmet stb. — azt csere útján a saját termelésének fölöslegéből másnak átadott czikk által vásárolja meg. A cserekereskedés lényege abban van, hogy mindkét cserélő fél oly tárgyat ad át a másiknak, a mely annak gazdaságában (háztartásában) bizonyos hiányzó szükségletet pótol, viszont az ő gazdaságában mint termelési fölösleg szerepel. A csere útján lebonyolított forgalom rendkívül nehézkes, mert szükséges hozzá, hogy mindkét fél ugyanabban az időpontban épen azt nélkülözze, a mi amásiknak fölösleges. Ε nehézkesség következménye, hogy mihelyt valamely nép a legkezdetlegesebb állapotból kiemelkedik s az életfenntartási szükségletek mellett bizonyos — bár korlátolt — fényűzési szükségletei is támadnak, a csere helyét más — a forgalom könnyebb lebonyolítását czélzó — intézmény foglalja el. A tulajdonképeni cserekereskedés helyébe igen korán lép az ú. n. terménypénzzel közvetített kereskedés. A forgalom könnyebb lebonyolítása végett bizonyos —· mindenki áltai 1 Részlet Hóman Bálint Magyar pénztörténet iooo—1325. ez. sajtó alatt levő müvéből. (Kiadja a M. tud. Akadémia.) 2 A termény pénzekről v. ö. Hultseh. Griechische u. römische Metrologie. Berlin, 1882. 162. és 254. 1. — Samwer u. Bahr jelit. Geschichte d. ält. röm. Münzwesens. (Ν. Zschr. XV. Wien, 1883) 14. és köv. 1. Luschin. Alig. Münzkunde. 135.—144. 1. — Soetbeer. Beiträge ζ. Geschichte d. Geld u. Münzwesens. (Forsch, ζ. d. Gesch. I. 1862.) 208—225. 1. — Seebohm. Tribal custom in Anglo-Saxon law. London, 1902. ι—4 1. — Inama-Sternegg. Deutsche Wirtschaftsgeschichte. 2. aufl. I. 238—40. 1. — Földes Béla. Társadalmi gazdaságtan. I. 5. kiadás. Budapest, 1910. 246—7. 1. — J. Matzerath. Die altenglischen Namen der Geldwerthe. Heidelberg, 1912. 1—3. 1. — Melich János és Lunzer Vilmos. Marha. (Nyelvtudományi Közieménvek. XXVII. 1897. 474—6- 1.)