Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

2 DR. CSÁNKI D. — AZ ÚJ MAGYAR ÉS Ú. N. KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. tatással, helyes rajzban (színesen és színtelenül) közzétette A magánhasználatban ugyanis (az illető ministeri rendelet szerint) ez országos czímer körül, mivel az eddig szabatos rajzban nem tétetett közzé, sok ingadozás és bizonytalanság mutatkozott, melynek kiküszöbölése már halaszthatatlannak látszott. Az ezredévi országos ünnep jó alkalmul kínálkozott e czélra. Mert mi sem jelképezi egyszerűbben és méltóbban az ország és nemzet messze századok alapjain nyugvó történelmi lételét és önállóságát, mint az országos czímer és zászló. így jött létre egy csinos kiállítású, festményekkel és rajzokkal ékes félhivatalos kiadvány. Ennek czímerei tekinthetők oly czímereknek, melyek hazánk és nemzetünk ezeréves történetéből mint értékes és sok évszázados életük után ma is mint élő jelvények ránk maradtak. Ezek közül az ú. n. egyesített vagy középczímert 2. ábránk mutatja. De hogyan kerültek így össze ez országos czímer egyes részei ? Az e kérdésre adandó válasz különösen történelmi szempontból, de ezenkívül az országos czímer jelentősége szempontjából is becses lehet. Összefügg azokkal a hatalmas eseményekkel, nemzetünk életébe vágó zivatarokkal, melyek területünkön századok folyamán keresztül száguldottak, s a melyeknek eredményeképen hazánk és nemzetünk a mai és a szomszédos területeken időnként kiterjeszkedett vagy összezsugorodott. Ezek a czímerek fogják nekünk heraldikai nyelven megmutatni : mit tudtunk annyi küzdés után megtartani vagy visszaszerezni. Az eddig érvényben volt 1896. évi országos czímer úgynevezett hasított szívpajzsában (mely különben mint »Magyarország kis czímere« is használtatik) két czímerrészt látunk. A jobb oldalon levő, tehát főbb czxmeralakot a heraldika vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőnek mondja, mely vágásból egymást felváltó négy vörös és négy ezüst (fehér) csík származik. Ez a czímeralak hazánk legrégibb s legnemzetiebb korába vezet vissza bennünket : az Árpádok korszakába. 1202-ben jelenik meg először, egy egész pajzsot elfoglalva (1. 3. ábra), Imre király arany pecsétjén (a mely előtt különben ily királyi, országos vagy állami czímert Magyarországon egyáltalában nem ismerünk), majd az utána következő, a hírneves »aranybulla«-törvényt kiadó II. András király arany -és viasz pecsétein. Ε pecséteknek felváltva páratlan, másutt páros számú csíkjain azonban ekkor még más ábrázolásokat