Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 78

78 TÖRTÉNETI IRODALOM. I található anyagon kívül az Országos Levéltár anyagát is. Ezek értékesítésével érdemes kis monographiát alkotott, melyyel a fel­vetett kérdést végleg tisztázottnak és lezártnak tekinthetjük. T. L. Folyóiratszemle. A Cél. November. — Vay Sándor : Szerelmi varázsitaltok és bájitalokról. A varázsitalok a kora ókortól divatban voltak. Az ókor legkedveltebb varázsszere a mandragóra volt. Példákat idéz az ókori franczia, német és olasz történelemből. — Sassi Nagy Lajos : Támadás a turánizmus ellen. Válasz Szász Zoltánnak a »Pesti Napló«-ban írott támadására a turáni népek ellen, mely támadás elfogultsága mellett teljes történelmi és etnographiai tudatlanságra vall. — b. ny. : Szász Zoltán a turánizmusról. Az előbbi czikkhez hasonló szellemben írt rövidebb közlemény. — Peregrinus : Très faciunt collegium. A The Dardanelles and their story cz. névtelen angol könyv ismertetése, mely azonban nem igazi történelmi mű, mint inkább actuális röp­irat Törökország ellen. Alkotmány. 1915. 347. szám. (k. g.) Rigómezö. (1389. jún. 27.) Leírása a nagy ütközetnek, melyben I. Murád szultán és Lázár szerb fejedelem halálukat lelték. Budapesti Hirlap. 1915. 358. szám. Rohonyi Gyula. A bol­gár-magyar rokonság. Szerző az elősorolt adatok alapján arra a következtetésre jut, hogy az ural-altáji népcsalád három főágra oszlott ; az egyik volt a finn-ugor ág, a másik a török-tatár, a har­madik (nevezhetjük turáni ágnak, mely e kettő között lakott s innen nyugotra rajokat bocsátott ki Európa közepe felé. Ehhez az ághoz tartoztak az avarok, kazárok, kabarok, bulgasok (és nem bulgár-ok) és a magyarok. Budapesti Szemle. 1915 november. Marczali Henrik : A prag­matica sanctio új megvilágításban. Edmund Bernatzik egy újabb tanulmányban próbálja bizonyítani, hogy a pragmatica sanctio nem szerződés, de még csak nem is nevezhető annak. Majd sorra veszi a hitlevél- és koronázási eskü, valamint Fiume kérdését s e köz­ben Deákot s Andrássyt valóban hihetetlen vádakkal illeti. A gyanú­sítások e tengere ellen elmésen véd Marczali. — Takáts Sándor : Zrínyi Miklós ismeretlen levelei. A linzi béke megkötése után az ország­gyűlésen újult erővel törtek ki a vallási villongások. Zrínyi ebből az áldatlan harczból kivonta magát, sőt az országgyűlésen meg sem jelent. A törökkel folytatott kisebbszerű harezokat, a melyekkel azonban sok falut s vidéket mentett meg a végső pusztulástól. Ε csa­tározásokról ismételten beszámol Batthyánynak ; sajgó szívvel fájlalja Erdődy Farkas elestét. Alandóan a kanizsai török sereg szétverésére készül s terveit közli Batthyány val. Ε levelekből kitűnik mennyire ismerte Zrínyi a hazai törököt, soha becsmérlő szóval nem illeti. 1648—1654. váltott levelek többnyire kisebb ellentéteket simítanak el, mert Batthyány és Zrínyi szomszédok lévén, jobbágyaik s katonáik garázdálkodásai miatt gyakran jutottak ellentétbe. A körmendi levél­tár rengeteg missilis levele közt akadnak levelek, melyek arról tesz­nek tanúbizonyságot, hogy a nádor, Pálffy Pál, valamint Zrínyi és Batthyány az erdélyi udvarral élénk levelezést folytatnak. -—· Hantos Elemér : A monarchia hadikölcsönei-t ismerteti. — Gulyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom