Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 667

'668 TÖRTÉNETI IRODALOM. kapitánya, 1731-ben Olaszországba kerül, hol az 1733—1735-iki örökösödési háborúban már mint őrnagy a vitézi tettek egész sorozatában tűnik ki. 28 éves korában alezredes, négy hónap múlva már ezredesnek nevezik ki, a Dessewffy-huszárezred parancsnokává. Az osztrák örökösödési háborút 1741-ben mint tábornok kezdi meg az északnyugati hadseregnél ; Morvaországtól a Rajna balpartjáig végigverekedik magyar huszáraival és horvát gyalogosaival Európán. 1744 január 22-én megkapja altábornagyi kinevezését s két hét múlva nőül veszi Rottal Mária Maximiliana grófnőt. A mézeshetekből a második sziléziai háború ragadja ki s midőn ezt a drezdai béke 1745 karácsonyán bevégzi, a fiatal férjet és apát a királynő Olaszországba rendeli vissza. — Wertner Mór : Magyar segítőcsapat a göllheimi csatában. Habsburgi Rudolf nem tudta a német császári trónt fiának, Albertnek biztosítani ; a választófejedelmek Nassaui Adolfot emelték a trónra, ki azonban hamar népszerűtlenné lett roppant kapzsisága miatt. Albert éveken át szervezte pártját ellene, s III. Endre magyar királyt is, ki 1296-ban vejévé lett, megnyerte segítőül. A Nassaui Adolf elleni háborút véglegesen épen III. Endre közreműködésével állapították meg az elégedetlenek 1298-ban a bécsi gyűlésen, melynek megtartására ürügyűl III. Endre leányának II. Venczel cseh király fiával való eljegyzése szolgált. Az egykorú osztrák krónikás szerint oly sok magyar és kún kísérte Endrét, hogy a városban el sem lehetett mind helyezni. A pár hét múlva megkezdődött hadjáratban német krónikások szerint 600 magyar és kún lovas vett részt s oly bátrak és gyorsak voltak, hogy nem akadt olyan folyó, melyen úszva vagy lovagolva át ne tudtak volna kelni. Az egyes résztvevőkről, valamint haditetteikről a külföldi krónikások nem szólnak ; Wertner hazai oklevelekből 14 magyar vitéz szereplését ismerteti s megállapítja Demeter pozsonyi főispán egy okleveléből, hogy a hadjárat 1298 febr. 22. után kevéssel kezdődött, a hadoszlás időpontját pedig az egri káptalan egy oklevele alapján ugyanezen évi szeptember második felére teszi. A hadjáratot bevégző göllheimi ütközet tudvalevőleg Albert teljes győzelmével végződött, Nassaui Adolf maga is elesett. — Takáts Sándor : Erdődi Pálfjy Tamás (1534—1581.) A török hódoltság korának buzgó kutatója egy újabb elfelejtett magyar hős főkapitányt mutat be, a nagynevű Pálffy Miklós hadvezér testvérét. 1534-ben született, gondos nevelés után ő is felcsap végbeli vitéznek s megkezdi 18 éves korában a harczot, hogy három évtized alatt holtáig ki ne szakadjon a kard kezéből. Vitézi pályáját az egerszegi várban kezdte, Győrben folytatta, majd Lévára került. A szécsényi csatában török fogságba esik s négy évig raboskodik Konstantinápolyban. 1565-ben kiszabadul valahogy s folytatja a vitézkedést Győrött, innen Lévára küldik, 1571-ben a beszterczebányai várat bízzák rá, honnan rövid idő múlva Lévára teszik vissza. 1573-ban a legveszedelmesebb végház : Palota főkapitányságát vállalja el s tartja haláláig. Itt éli vitézi élete legfényesebb, de leggondterheltebb napjait, éveit ; mint annyi más vitéz tiszttársa, elkölti saját vagyonát a rábízott vár megtartására s a rettegett törökverő hős semmiféle sürgetésre ki nem tudja csikarni hátralékait, a maga és vitézei zsoldját az örökös pénztelenséggel küzdő udvartól, mely hálából özvegyét, Nyáry Sárát siet a bérben bírt palotai javakból kitenni, ellenben 7111 frt hátralékkövetelését soha meg nem fizette. — Komáromy András : Perényi Miklós egri várparancsnok. (I.) Főúri családaink közül legelsőnek a Perényiek ragadták fel a Pro Libertate-zászlót s ott küzdött alatta