Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 96

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. -értelmében Máramaros Magyarországtól politikailag elszakadván, egyházilag is kikerül a munkácsi püspök joghatósága alól. A szerző összeállítja az xij egyházfők hosszú névsorát Eftimiostól az egyházi únió ellen küzdő rutén Rakoveczky Metódig (1690.) ; tárgyalása során valószínűleg íráshiba, hogy Movila Konstantin moldvai vajdát Báthory István fejedelemmel alkudoztatja (1608-ban), annál is inkább, mert más helyen B. Gábort ír helyesen. — A. Nicolescu*: Románii in Arecutul monarhiei cz. közleményében a II. oláh határőrezrednek a Habsburg-dynastia szolgálatában vívott harczairól emlékszik meg. 1778-tól 1866-ig részt vett 133 ütközetben ; legkiválóbb fegyvertényei voltak 1796-ban az arcole-i ütközet Augereau francziáival szemben és a custozzai csata. Hadtörténelmi Közlemények. 1914. 4. füzet. Palotaváráról egy 1593 évbeli metszettel kezdődik a tartalmas kötet. Házi Jenő: Detrekő vára a középkorban (III. közi.) cz. tanúlmányában a Szentgyörgyi és Bazini grófi család XV. századbeli — jórészt nemzetellenes — szereplését mutatja be ; a sok külföldi házasság folytán elnémetesedett család volt a Habsburgoknak mintegy előőrse hazánkban. — Takáts Sándor : Thengöldi Bornemissza János életrajzát a hős 1589-ben bekövetkezett halálával befejezi. A kanizsai robbanás sebeit valahogy kiheverte ; utána már nem neveztek ki több magyart e fontos végvár kapitányává — a török nagy örömére, öt magát az omladozó Palota parancsnokává tették meg, persze fizetése, zsoldja most is csak papíron volt, ezrekre menő hátralékos zsoldját, s a palotai kapitányságról való lemondása után kijáró 400 frt évi nyugdíját sem kapta meg soha. Fiához húzódva Győrött halt meg, török fogságba esett öccse és fia kora halála után 1607-ben családját már magvaszakadtnak jelenti a kamara. — Demkó Kálmán : Felsőmagyarországi várak és várbirtokokról a III. közleményt nyújtva, felsorolja Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Gömör és Kishont, Heves, Borsod, Abauj-Torna, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megye várait s az ezekhez tartozó birtokokat, kiterjedésüket. — Márki Sándor : A magyar parasztháború 1514-ben. (III. k.) A török szövetség első tervét már egykorúak Dósának tulajdonítják, Törökországot akkor azonban perzsa ügyek foglalkoztatták s így nem támadhatott Magyarország ellen ; a lengyeleket az orosz nagy fejedelemmel folyó háború kötötte le ; a német-római birodalomban magában is komoly parasztmozgalmak voltak : a svájeziak, svábok, bajorok, krajnaiak és csehek fegyveresen álltak ellen elnyomó uraiknak, s ha együttes nemzetközi szervezete lett volna a helyi lázadásoknak, a nemesség nehezen bírta volna megtartani az uralmat. — A Tárczában Görgey Albert közli Görgey György kapitány jelentését török fogságából. 1788-ban utolsó török háborúnkban esett fogságba G. Gy., Nádasdiezredbeli főhadnagy. Jelentésében pontos részletezéssel írja le fogságba kerülésének körülményeit, s a szenvedések sorozatát, míg Karánsebesről Konstantinápolyig szállították, hová is a 822 fogolyból 27 érkezett meg, a többi elhullott az úton fáradságtól, betegségtől, az őrök kegyetlenkedésétől. — A Hadtörténelmi Apróságok-ban Palatinus József közli Széchenyi Jenő gr. feljegyzéseit az 1859. évi olasz hadjáratból, melyben mint huszárfőhadnagy, hg. Schwarzenberg Ede parancsőrtisztje volt. — Hóman Bálint alapos kritikával mutatja ki Czimer Károly : Az Árpádházi királyok apródjai. A magyar királyok udvari katonái a XI—XIV. században. Az Árpádházi királyok <várjobbágyai cz. három kritikátlan dolgozat botlásait. — Az Ok-