Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Akadémiai Értesítő - 92
-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. idéztek elő. Az állandóan forrongó Balkán egyre váltotta uralkodóit. A század végén megjelennek a nihilista és anarchista összeesküvések, melyek olyan ártatlan áldozatot is elsodornak, mint a mi Erzsébet királynénk. A század Umberto olasz király meggyilkolásával zárul. — b. ny. : Debreczenyi Miklós. Meleghangú nekrológ az elhúnytról, a ki (bár nagyon műkedvelő módjára) a magyar rovásírással is foglalkozott. Deczember. —• Vay Sándor : Dámák a nyeregben. Híres czirkuszi lovarnőkről emlékezik meg. A modern czirkusz — mely már kezd kimenni a divatból — mindössze százötven éves. Az első lovarnő az olasz Chiarini Angelica volt. A czirkusz fővirágzása a XIX. század közepe volt. Egész lovar-dynastiák voltak, mint Loiset, Renz stb. -— m—gy. : Törökország és az ukrainai kérdés történelmi vonatkozásai. A szabad Ukraina többször állott szövetségben a törökkel, először a híres Chmelnyckyj Bogdán alatt. Ukraina önállóságának Nagy Péter vetett végett. 1. : Ukraina és az ukrainai nép. Rudnickyj István tanulmányának ismertetése. A tanulmány Ukrainát ethnographiai, történelmi és politikai szempontból ismerteti. A régi Kiev kulturája ukrainai volt. Ukraina sokat szenvedett a lengyel és a tatár szomszédságtól ; függetlenségét Chmelnickyj Bogdán vezérlete alatt szerezte vissza s Nagy Péter elnyomása alatt vesztette el. Az író az ukrainai nemzet és nyelv önállóságát bizonyítja. — Bakay Imre Gábor : A lábszán (si) a húboruban. A katonaság a civilisatio minden vívmányát fölhasználja. A lábszán különben igen régi : Saxo GrammaticusJ szerint már az osloi csatában (1200) is használták. Norvégia 1718-ban katonailag szervezett lábszán-csapatokat. Bár az intézmény többször bevált, a nyugati államok csak szórványosan alkalmazták. A Hét. 1914. 45. sz. A történelem margójáról. Folytatólagos rovat. — 46. sz. Syrion: Kelet népe. Elmefuttatás a török nép lehanyatlásáról, mely csak most kezd éledni. Okát a keleti népek álmodozó és fantastikus természetében keresi. Sajátságos, hogy az író a született katona és eléggé prózai török népet is ide számítja. •— A történelem margójáról. Folytatólagos rovat.—47—8.sz. A történelem margójáról Folytatólagos rovat. — 50. sz. Lengyel Ernő : A háború irodalmáról. A háborúról szóló elméleti irodalom túlnyomóan kedvezőleg fogja föl a háborút s jóval kevesebb az antimilitarista tendentia. Idéz Schneider, Steinmetz, Moltke, Jaurès, Angolt stb. könyveiből. — 51—52. sz. A világháború. A névtelen czikket Cholnoky Viktor írta 1906-ban s újra le van nyomatva. A világháború elkerülhetetlenségét emlegeti s helyesen jósolja, hogy a gazdasági háború Anglia és Németország közt fog kitörni. Hivatkozik a »Daily Telegraph« egy akkori czikkére : ez a kitörést 1910-re igéri s az angolok teljes vereségét jövendöli. Akadémiai Értesítő. 1914. Nov. Jánosi Béla : Henszlmann Imre és Erdélyi János aesthetikája. Kivonat szerzőnek Henszlmann és Erdélyi aesthetikáját méltató felolvasásából. Henszlmann realismusa szerinte egészen Böhm János Dániel hatása alatt állott. Ennek az iránynak hódolt be pályája elején Erdélyi is, a ki azonban később Sárospatakon Hegel hatása alá jutott és az ő philosophiájához csatlakozott. — Mihalik József : A kassai székesegyház főoltárképeinek festője. Az Erzsébet-cyclus képeinek festője Mihalik megállapítása szerint Bochniai Miklós mester, a kinek sírköve a Mihálykápolna falába van befalazva. Krakóból került Bártfára, onnan Kassára. Kassai működése az 1474—1477 évek közé esik. — Helle-
