Századok – 1915

Történeti irodalom - Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története. Ism. P. 89

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. tották akkor a dualismus kijegeczesedését. Kováts e mellett felhívja a figyelmet arra is, hogy »ennek a dualismusnak kezdettől fogva a mi egyházjogi önállóságunk egyengette az útját.« A másik reflexió Szent István korára vonatkozik. Kováts a szent király egyházi téren gyakorolt jogait abból vezeti le, hogy a magyar egyházat a maga sajátjának (Eigenkirche) tekintette,. Ily határozottan ezt tudtunkkal még senki sem hangsúlyozta, Kollányi sem, a kire Kováts hivatkozik s a ki különben lényegileg szintén így fogta fel a kérdést. Ezt a két megállapítást tehát különösen figyelmébe ajánljuk kutatóinknak. —y.. Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története. Budapest,. Stephaneum, 1914. 8° 77. 1. 40 képpel. Mikor a régi piarista gymnasium és rendház városháztéri oldalát, a hajdani Glöckelsberg, majd Eszterházy palotát lebontották, nagyon sokan és nem csupán az intézet hajdani növendékei sajnálták ezt a régi épületet, a melyhez annyi emlék fűződött, s a mely most eltűnt, hogy helyet engedjen egy új, hatalmas, korszerűbb intézetnek. Ha személyes emlékek nem fűznének hozzá, akkor is sajnálnunk kellene, hogy Budapest ismét szegényebb lett egy régi, jellegzetes emlékkel, a milyenekben pedig a gyorsan fejlődő főváros amúgy is oly szegény. És valóban kívánatos volt, hogy az eltűnő régi collegium történetét, nevezetességeit^ emlékeit egy gondos és lelkiismeretes kéz összeírja. Ezt a vágyunkat majdnem teljesen kielégíti Friedreich Endre kegyesrendi tanár jelen lelkiismeretes munkája. Pontos helyrajzi kutatások alapján megállapítja, hol telepedtek meg először Pesten a piaristák, hogyan költöztek aztán a Görög-udvarba, onnan a Glöckelsberg palota megszerzése után ebbe, hogyan építtették fel az épületnek az Eskü-tér felé eső oldalát, elmondja a szerencsétlen építkezésű Nemzeti Iskola keletkezését, beszámol a Duna felé eső,, és a középső (gymnasiumi) szárny építéséről. Mindezek közben pedig — szinte öntudatlanul — helyenkint igen érdekes képet ad a XVIII. századbeli Pest alakulásáról, belső viszonyairól, úgy, hogy a várostörténet szempontjából első rangú, monographiának mondhatjuk. Kár, hogy a telek megszerzésének s az épületek keletkezésének történetén kívül nem terjeszkedett ki általában a collegium történetére is. Ez persze egészen más természetű s sokkal nagyobbmunka lett volna. Pedig a nagy múltú collegium tüzetes történetét szívesen vennők. P..