Századok – 1915

Történeti irodalom - R. Lubenau: Beschreibung der Reisen des –. Ism. Hlb. 80

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. Iád ja körében. 1628-ban, halála előtt három évvel kezdett hozzá utazásainak leírásához bőséges jegyzetei alapján s szerencsések vagyunk, hogy a 72 éves ember be is tudta fejezni nagy vállalkozását s ilyen értékes munkával ajándékozott meg bennünket. Kézirata 884 nagy folio lapból áll és 6 könyvre oszlik, ezek ismét kisebb fejezetekre. Nagy terjedelmét mutatja az, hogy az eddig megjelent két kötet — 320 oldal — a kéziratnak a felét sem foglalja még magában. Ez az első rész az út leírása Konstantinápolyig, a város s a török élet ismertetése néhány fejezet híján egészen első kisázsiai utazásáig. Bennünket közelebbről ez érdekel, mert itt olvashatjuk azokat a fejezeteket, a melyek magyarországi tartózkodásáról szólnak. Először 1580-ban került ide s majd egy esztendőt töltött Pozsonyban, a hol fél évig Mauritius Györgynél, fél évig pedig Heinderl Andrásnál szolgált, »de az egyiknél csak annyit láthattam — írja — mint a másiknál, mert a magyarok, ép úgy, mint a törökök, nem sokra tartják a gyógyszereket s mindenféle betegségre a fokhagyma az összes gyógyszerük«. Pozsonyról, a mozgalmas városi életről, a németek és magyarok versengéséről, felekezeti harczokról sok érdekes dolgot mond el s kár, hogy csak olyan rövid időt töltött el ott, s nem írt többet az akkori főváros mozgalmas életéről. 1582-ben ugyanis, a mikor Rudolf lejött Bécsből az országgyűlésre, alkalmazást kapott az udvari patikában s ez év februárjában már oda is hagyta Pozsonyt. Másodízben akkor ismerkedett meg hazánk jó részével, a mikor Petz dr. kíséretében részt vett a konstantinápolyi követségben. Érdekes, hogy Bécsben őt is magyar ruhába öltöztették, mint a többi szolgákat, a kik közt számos magyar is volt, így : Gábor János íródeák, Szabó Balázs szabó, Horváti Péter tolmács és furír, Walthauser Grave Pozsonyból, trombitás, orgonista, zeneszerző, Szigeti Márton istállószolga és Tót János. Február 13-án indultak el Fischamendből s márczius elsején érkeztek meg Belgrádba. A lassú hajóút alatt bőven volt alkalma jól megnézni mindent, jegyzeteket, még vázlatokat is készített magának s nagyon eleven és közvetlen az a kép, a melyet útjukról megrajzolt. Pozsonyban ebédeltek, Somorján aludtak, Komáromot alaposan megnézték és Esztergomot is, a hol a bég nagyon szívesen fogadta őket. Buda és Pest leírásának három fejezetet szentel, tele érdekesebbnél-érdekesebb megjegyzésekkel. 24-én indultak tovább s Ráczkeve, Tolna, Mohács érintésével hajóztak Belgrádba, innen pedig szárazon folytatták útjukat Kostantinápolyig. A harmadik könyvben Konstantinápoly részletes leírását s a török élet ismertetését találjuk. Mint egy regény, annyira