Századok – 1915

Történeti irodalom - Fraknói Vilmos: Mátyás törekvései a császári trónra. Ism. Tóth Zoltán 70

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. nem sokat törődött, csak burgundi tartományai biztosítására gondolt s érzéketlenül nézte, mint fojtja meg lassan a magyar seregek halálos ölelése atyja uralmát örökös tartományaiban. De ekkor következett be a döntő fordulat. 1485-ben elesett Bécs s Frigyes belátta, hogy már csak idő kérdése, mikor válik földönfutóvá. A kétségbeesett helyzet gyors cselekvésre sür­getett s bár előbb többször kijelentette, hogy maga mellett ural­kodótársat nem tűr, most, hogy dynastiája, egész jövője koczkán forgott, megmásította elhatározását. Bizalmas érintkezésbe lépett a választófejedelmekkel fia trónöröklése ügyében. Hivat­kozhatott többségük nemzeti érzületére, Mátyás folyton növekvő, őket is elnyomással fenyegető hatalmának veszedelmére. A cseh királyt pedig, kire, az olmüczi béke után, emez érvek nem hat­hattak, a választásból valami módon kizárni törekedett. Január 20-ikára 1486-ban összeült Frankfurtban a választók gyűlése, de a meghívólevelekben tárgya nem volt megemlítve. Igv Ulászló valóban meg sem jelent s a hat német választófejedelem, különféle ígéretekkel megnyerve, egyértelemmel római királylyá tette Miksa főherczeget, elhatározva egyúttal nagyobb sereg kiállítását a magyar király ellen. Emberi számítás szerint Mátyásnak ezután ebben a kér­désben nem lehetett tennivalója, épen ezért most tűnt ki leg­világosabban, mennyire szívéhez nőtt a császárság gondolata, t. i. még ekkor sem adta azt fel. Hogy fellépésének jogi alapot szerezzen s egyben szövetségesre tegyen szert, régi ellenfele, Ulászló cseh király sérelmét tette egész lélekkel magáévá. A választáson nem volt jelen valamennyi szavazatra jogosult fejedelem, tehát a választás nem volt törvényes, nem is lehet döntő a jövendőre nézve. Ezzel a formulával keresték fel diplo­matái az európai kormányokat, melyeknek valamelyes okuk volt a Habsburgok politikájával meg nem elégedettnek lenni, első­sorban a franczia udvart. S a közös érdekeket felhasználva és hangsúlyozva, buzgón iparkodtak uruk tervét, a császár és fia elleni szövetség létrehozását, befejezéshez segíteni. Ulászlóval Iglauban személyesen találkozott, elhalmozta dús ajándékokkal s csakugyan legalább rövid időre sikerült is teljes egyetértésre jutniok ; még Kázmér lengyel király is szem­mellátható közeledést árult el. Azonban a Habsburgok ellen­ségei közül a császár komoly megalázását, családja letörését egyedül a magyar király óhajtotta igazán. Szövetségesei kisebb­nagyobb előnyökkel megelégedve, mihelyt apró czéljaikat el­érniök sikerült, félreállottak ; nem tudta velük a magyar diplo­matia elhitetni, hogy Mátyás római királysága nekik is fontos érdekük, a mint hogy nem is volt az. Ezzel ellentétben a császár

Next

/
Oldalképek
Tartalom