Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Akadémiai Értesítő - 665

TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 k—l. : Németek és magyarok. Rövid elismerő ismertetése Cserny Károly »Deutsch-ungarische Beziehungen« cz. könyvének. Adalékok Zemplénvármegye történetéhez. XXI. évf. 1915. i., 2., 3. szám. — A három füzet legjelentékenyebb részét folytatásos czikkek töltik meg. Thuránszky László az I-sö és a Il-ik füzetben folytatja a thurapatakai és komjátnai Thuránszkycsalád történetét öt oklevélhasonmással. — A szerkesztő, Dongó Gy. Géza mind a három füzetben tovább rendez lenyomatokat három oklevéltárból, a Sztáray-codexből, az egri egyházmegye kiadványából : Zemplén, Zempléni levelek. Zempléni közokiratok, Zempléni beiratkozottak váltakozó czímek alatt. — A megye topologiájához ismét három sorozatban adja adatait. — Mivel azonban ezt még kevesli, megtoldja Benczédi Székely István Világkrónikájával, sőt a 2. füzetben újra lenyomatja még a regéczi uradalom 1632-iki rendtartását is az abaújmegyei Történelmi Közleményekből. — Három füzetben találkozunk Zemplén megye 1707-iki palétás helyeivel. —Gagyhy Károly folytatja közléseit az olaszliszkai ref. egyház leveles ládájából, Kemény Lajos pedig Kassa városának levéltárából a zempléni vonatkozású iratokat. — Csomor Lajos dr. a 2. füzetben ír a sárospataki ref. collegium 1724—25-iki bajairól s a 3-ikban a reá vonatkozó okleveleket adja. — A szerkesztő Kossuth Lajos 1828-iki zempléni prókátortársait állította össze. — E történelmi adatokat a jelen eseményei tarkítják, mint a megye hódoló felirata Thuránszky Lászlótót és Dókus Gyula alispáni jelentése, a melyből a szerkesztő az oroszok betörésére, pusztítására, a hadiszolgáltatásokra s a megyének a háborúval kapcsolatos intézkedéseire vonatkozó részt közli. A levéltári közlemények között már majdnem félszázadik folytatást is találhatunk. Java része jól ismert publikált dolog. A jelen világháború adataiból kapjuk Frigyes és József főherczegeknek a leveleit a megyéhez s a megye üdvözlő iratát küzdő fiaihoz. — Tárcza, csarnok (?), vegyesek, szerkesztői posta és családtörténet egészíti ki a füzeteket. E legutóbbi részben (2—3. füzet) olvashatjuk a Wiczmándy-család történetének ismertetését, a melyből borzadva láthatja a türelmes olvasó, hová ragadja a szerkesztő urat a névetymologia merész paripája. — A 2. füzet tárczarovatában kapjuk Hubay Kálmán emlékbeszédét melyet Babocsay Izsák tarczali emléktáblájának leleplezése alkalmából tartott. Az Adalékok szerkesztésére nézve már többször megtettük megjegyzéseinket. Foganatja nincsen s csak csodáljuk a vármegye bőkezűségét, hogy akkor áldoz nagy összegeket ily érdemetlen kiadványra, a mikor az egész ország a megyebeli orosz dúlások sebeinek behegesztésére gyűjt. A Hét. 42. sz. — Fodor Gyula : A zászló. Lelkes hangon írt czikk a zászló történelmi jelentőségéről s az új közös czímerről és zászlóról. — 43. sz. Lengyel Ernő : A bolgárok. Elmefuttatás, melyben a bolgárok turáni voltát vitatja. Akadémiai Értesítő. November. Viszota Gyula : Széchenyi félbenmaradt javaslata a selyemtenyésztésről. A kormány a XVIII. század óta törekedett nálunk a selyemtenyésztést előmozdítani. A termelt gubókat a Hoffmann és Fiai bécsi czég váltotta be. A negyvenes években azonban hanyatlás mutatkozott. 1845 február 20-ikán a kanczellár felszólította Széchenyit, hogy mondjon véleményt a kérdésről. Sz. bele is fogott egy elaboratumba, a mely azonban csonka maradt. Ezt közli Viszota. Az 1846 szeptember 20-ikán sürgetésre beküldött válaszirat nem maradt fenn. Sz. különben abban