Századok – 1915

Történeti irodalom - Éble Gábor: A szamosújvári Verzár-család. Ism. yl. 660

TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 ben. Helyes érzékkel felismerte, hogy az örmények, mint római katholikusok könnyebben boldogulnak s ezért az egyházba vezette át őket. Tudta jól, hogy tömörülve jelentősebb erőt képviselnek s ezért 1696-ban I. Lipótot arra kérte, hogy egy kincstári birtokot engedjen át települő helyül az örményeknek : Szamosújvárt vagy Görgény-Szent-Imrét. Fáradozásait a következő évben megzavarta a tatárok beütése, mely alkalommal a jámbor püspök fegyverrel kezében vezette népét az ellenség ellen. Bár népe megmenekült, ő maga fogságba esett és csak három év múltán, a karlóczai béke után szabadult ki a rabságból. — 1700-ban az örményeknek ideiglenes szabadságlevelet szerzett, melynek alapján a szamosújvári uradalom egy részét 25.000 frton megvásárolták s új helyüket először Gerlának, majd Armenopolis-nak nevezték. Az új helyen csakhamar megindult az ipari élet. Már 1770-ban szorgosan dolgoznak a tímárok. A Rákóczi-szabadságharcz a békés fejlődést egy időre megakasztja, de ennek végeztével a püspök újra az udvarhoz fordul, hogy az örmények kereskedelmének és iparának szabadságát biztosítsa. A kiváltságlevél azonban késett s csak a lelkes apostolnak 1715-ben bekövetkezett halála után 11 évvel, 1726-ban adta meg III. Károly. Az örmények az új hazában szépen gyarapodtak. A hétéves háború idején egyszerre 32 család kapott nemességet, köztük a Verzár-család is. Verzár Márton szamosújvári kereskedőt részint szépnagybátyja, Verzár Oxendiusz püspök, továbbá Lukács esperes és a maga érdemeiért Mária Terézia 1760 okt. 7-én Bécsben kelt armalisával a magyar nemességre emelte s vele együtt feleségét és gyermekeit. Ugyanazon a napon nemesítette meg Verzár György gyermekeit is, Jánost és Pétert, szintén szamosújvári kereskedőket és a kiskorú Oxendiuszt, a ki később szintén papi pályára lépett. Ez az ág azonban kihalt s így a mai nemzedék Mártontól származott. Az armális leírása után a család szereplő tagjait ismerteti röviden a szerző. Helyesen teszi, hogy csupán a családtagok regisztrálására szorítkozik ott, a hol nincs érdemes mondanivalója. — Röviden megismerjük a család tagjait, kik szerepeltek a papi s orvosi pályán, mely utóbbinak kilenczet adott a család. A jótékonyságnak áldozott Verzár Mária, a ki a szamosújvári szegények házára s az árvák részére jelentős alapítványt tett. Ennek testvére, Verzár Márton — a kék Verzár — a család érdekes alakja, a ki mint szamosújvári, majd aradi kereskedő és nagybérlő a szorgos örmény fajnak igazi képviselője. — A sort V. Béla zárja be, a ki családja részére a szamosújvári előnevet kérelmezte.