Századok – 1915

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos l. Acta alatt. 642

644 TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 7 vonatkozó források és a legaprólékosabb adatok teljes ismerete, ezekkel való tökéletes tisztábanléte, az adatok gondos és lelkiismeretes mérlegelése, a történeti szempontok helyes beállítása és minden oldalról való megvilágítása, ítéleteinek alapos és objectiv volta vezető tudóssá tevék a balkáni népek történetének kutatói és feldolgozói sorában. Évtizedeken át évenként hosszabb időt töltött a ragúzai levéltárban, a melynek ma kétségtelenül a legjobb ismerője, de dolgozott Velenczében, sőt, ha jól tudom, megfordult Nápolyban és egyéb olasz városokban, valamint Spanyolországban is. Akkora képesség olyan készültséggel párosulva, mint az övék, szinte kijelölte őket az igen széleskörű olvasottságot igénylő albán okmánytár megalkotására. Mind a mellett bölcs dolog volt harmadikul Sufflay Milánt venni magukhoz, a ki a dalmátországi magánoklevélről írt monographiájávai, az arbei ikerlevélről publikált tanulmányával igazolta, hogy a horvát, a dalmát és a szerb okleveleknek is ismerője. Irodalmi munkássága még nem oly nagy ugyan, mint az előbbieké, de munkabírása vetekszik velők, s míg Thallóczy roppant széles körre terjeszti ki kutatásait és munkásságát, Jireöek és Sufflay csaknem kizárólag a balkáni népek történeténél maradnak. így aztán, egymást kiegészítve, hárman megbirkózhattak azon, egyes ember erejét meghaladó nehézségekkel, melyeket Albánia sajátságos helyzete támaszt az albán okmánytár összeállítása elé úgy a kutatást, mint a feldolgozást illetőleg. A munka czíme : Acta .... Albániáé megtévesztheti a közjogászt, a mennyiben Albánián országot értve, területet, népet és főhatalmat vél e névben össze foglaltnak. Am Albánia alatt csak az albánoklakta földrajzi terület értendő, mely soha saját főhatalom alatt nem állott. És ebből a körülményből, hogy t. i. az albánok sohasem alkottak országot, Albánia országul sohasem szerepelt, — história Albániám nunquam in unum corpus íedactam novit, mondja az előszó, — következik az első nehézség, mert mint Sufflay írja : omnis, quae ad regionem hanc medio aevo spectat materia, aliud non est, nisi vividiores lassioresve reflexus extemi azaz az albánoknak tulaj donképen nincsenek is okmányaik, annál kevésbbé, mert hiszen a legújabb időkig írásuk sem volt, következőleg levéltáraik sem voltak. A mi írásos történeti emlékük lehet, az csak az egyes albán törzseknek vagy családoknak a külhatalommal fenntartott összeköttetéseiről szóló, tehát csak külföldi vonatkozások írott bizonyságai lehetnek, a melyek csak külföldön keresendők. Mondja is az előszó, hogy : perpauca (t. i. csak a 144., 179., 180., 181., 188., 192., 240. és 246. sz. durazzói okmányok, mert res