Századok – 1915

Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50

A SENN YE Y-FIÚK KÜLFÖLDI ISKOLÁZTATÁSA. 55 négy órát tátották és tárgyukkal — régi megrökönyödött hagyományokat követve — lassan haladtak, míg ellenben a jezsuita páterek délelőtt két órát diktáltak s ebéd után újra ismételtették a délelőtt előadott anyagot. A tanulnivágyó ifjak így hát sokkal rövidebb idő alatt tanulhatták meg ugyanazt, a mit az egyetemen adtak elő lassúbb tempóban s a mellett neveltetésükre is gondot fordítottak a páterek, a mi viszont a szülőknek esett jól. Az egyetemi tanárok ellenben azt hirdették, hogy a diktálás a tanulóknak szem-és mellfájást okoz s azonkívül a jezsuita-növendékek sok tárgyból feltűnő fogyatékosságot tanúsítanak, a mit — szerintük — tanításmódjuk okoz. Csakhogy a gyakorlat nagyjában meghazudtolta ezt az állítást s a társadalom ezentúl is mind nagyobb előszeretettel küldte fiait a páterekhez.1 A jezsuita-iskolák sikerét — mint ismeretes — nagy részben tantervükés módszerük egysége biztosította, mely ugyanaz volt a rend valamennyi gymnasiumában, a világ minden országában ; habár az alkalmazkodott természetesen a helyi szokásokhoz és éghajlati viszonyokhoz, sőt a részletek keresztülvitelét egyenesen a rektorra és tartományfőnökre bízták.2 A hét és a nap beosztása a bécsi jezsuita-gymnasiumban ezidőben a következő volt. A tanítás mind a nyolcz osztályban reggeli hat órakor kezdődött, hétkor a tanulókat misére vitték, havonta egyszer pedig gyóntak. Pénteken kathekismus-tanitás volt, a felsőbb osztályosoknak latinul, az alsóbbaknak németül, míg vasárnap délelőtt evangelium-magyarázat 3

s utána a nyolczadik, vagyis retorikaosztály tanulói szavalatban gyakorolták magukat. A csütörtök szabad volt, de csak ha az illető hétre ünnep nem esett ;4 szép időben pedig mezőre is kivitték a tanulókat játszani.5 1 Kink id. m. I. k. 331—333. és 347. 1. adatai és előadása alapján, hol e dolgokról részletes leírás található. 2 A jezsuita-oktatás XVI. századi állapotáról összefoglalóan dr. Müller György írt a Schmidt-féle »Geschichte der Erziehung von Anfang an, bis auf unsere Zeit« III/i. k. (Stuttgart, 1892.) i —109. 1. — A XVII. századtól végig ugyanott, az V/2, k. (Stuttgart, 1901.) 176—221. 1. Egykorú jelentéseket és adatokat pedig Duhr közöl, id. m. VI. fejezetében. 3 Ez egy 1577-iki jelentés szerint általános volt Németországban s így valószínűleg Bécsben is ; Duhr id. m. 254. 1. 1 Duhr id. m. 246. 1. ugyanazt olvassuk, hogy a szerda-délután volt szabad, de egy másik adat nyomán (263. 1.) azt hisszük, hogy már ekkor a csütörtök volt szabad itt is. 6 Mindezt a bécsi gymnasium 1559-iki jelentése alapján hozzávetőleg írjuk (Duhr id. m. 246. lapjáról), mivel annál újabb bécsi adatunk reá nincsen.