Századok – 1915
Értekezések - VERESS ENDRE: A Sennyei fiúk külföldi iskoláztatása 50
A SENNYEY-FIÚK KÜLFÖLDI ISKOLÁZTATÁSA. 53 Maior Péter rektor újabb rendtársakat szerzett s a semina-i riumban megint felújult az előbbi élénkség, midőn egy váratlan szerencsétlenség mindent tönkretett, a mit a szorgos ; atyák bejövetelük 1579 óta szereztek és építettek. Kolozsvár lakosságának újhitű nagyobbik része t. i. vallási fanatismustól elvakulva, élén papjaival 1603 június 9-én meg-1 rohanta a jezsuiták seminariumát s azt földig rombolta, elpusztítván szomszédos templomuk drága berendezését is.1 A földönfutókká vált jezsuitákkal iskola híján a tanulógyermekek is elárvultak és szerteszéledtek. így került vissza szülői házába Sennyey Istók is, hol hirtelen félbeszakadt tanulmányait a 12 éves fiú magánúton igyekezett folytatni. Szülei jól tudták azonban, hogy az ilyen tanulás nem pótolhatja azt, a mit az iskola nyújt s nem nyugodtak, a míg fiúknak ez életbevágó ügyét nyélbe nem ütik. Segítségükre sietett buzgó igyekezetükben Káldy György jezsuita, a ki a gyulafehérvári jezsuita-collegiumban vonta meg magát s tanácsára az év őszén Istókot Bécsbe küldték a jezsuita-atyákhoz, kiknek gondjai alatt neveltetett aztán — miként maga írja — a principiáktól a syntaxisig.2 Káldy maga vitte fel a tanulékony fiút Bécsbe, a hová november közepén érkeztek meg.3 Istóknak itt most Káldy atya paedagogust keresett és talált is Wontschin Márton személyében, a ki főúri tanítványa testi és szellemi állapotára felügyelt, szükségleteiről gondoskodott, templomba és iskolába kísérte, lakásukon kikérdezte, oktatta, miként ez akkoriban szokás volt, sőt a paedagogusok külön szabályzata rendelte.4 A bécsi jezsuita-collegium alapját I. Ferdinánd 1551 tavaszán vetette meg azzal, hogy P. Claudius Jajust másodmagával Bajorországból behívta. Hanem ez a szerény magaviseletű, de nagyhatású páter alig másfél esztendő múlva meghalt s helyébe mások jöttek, kik buzgóságukkal 1553 nyarán a nyilvánossági jogot is kiküzdötték a császártól iskolájuk számára. A karmeliták egykori kolostorát kapták meg Ferdinándtól, közel a Burg-palotához az Am 1 Bővebben, az Erdélyi Múzeum 1906. évf. 256—263. I. 2 Adalékok 1902. évf. 44. 1. 3 Napját határozottan nem tudjuk, de következtetjük abból, hogy paedagogusa számlájának első bejegyzése 1603 november 18-ikáról szól. 4 Egy 1597-iki müncheni paedagogus-szabályzat kivonatát ld. Bernhard Duhr S. J. »Geschichte der Jesuiten in den Ländern deutscher Zunge« I. k. (Freiburg im Breisgau, 1907.) 271. 1.
