Századok – 1915

Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 479

'510 DR. SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS. azelőtt nap is 35 elevent hozának táborába, dragonyosokat, kik közül 2 káplár azt vallotta, hogy Sziléziába akarják általvinni a hadak nagy részét«. Midőn a fejedelem Bars mellé szállott, Wallenstein derék serege Galgóeznál foglalt állást, hol a Vág jobb partján eső hídfőt megerősítette s a tábort elsánczoltatta. A német tábor egy másik része feljebb Vágújhelynél, s egy harmadik alább Deákinál, Sellye szomszédságában őrzé az átjárást a folyón, — meg nem erősített táborhelyeken.1 A két sereg közel lévén egymáshoz, a kisebb-nagyobb csatározások napirenden voltak. Egy ilyen csatározásban a 20 éves Kemény János (a későbbi fejedelem, most Bethlen zászlótartója) is résztvevén, érdekesen írja le gróf Schlick és a vele lévő vágújhelyi német tisztek elfogatását. Galgócztól — úgymond — »feljebb indúlánk az víz mellett és Pöstyén ellenében jutánk, mely helyen vadnak az természettől csudálatosan rendelt feredők, holott az Vágparton minél közelb akármely hidegségében is az víznek, ha megvájatik, mindjárt igen meleg és orvosságos förödő víz fakadni szokott. Az erdőben paraszt embert fogván, megmondotta, hogy Tótújhelynél (Vágújhely) táborozott német főtisztek. . . táborhelyt nézni, intézni az falukra jöttenek volna és hogy volna ott oly rév, melyen vágtatás nékűl elmehetnénk által. Csak nagy hertelenséggel reá ereszkedénk az vízre . . . véletlenül megütök s felverők őket . . . elfogák azon tábornak előttük levőt, gráf Síik nevűt, ki general artelleriae volt, fűstrázsamester, néhány ifjú grófokat, officéreket, közlegényeket levágván, feleset, hintúkat felvervén, sok szép nyereséggel térénk vissza ... Ez része azért az ellenség táborának confundáltatván, az újhelyi táborokból, az kik Pöstyénnél fel nem verettettek, takarodtak az főtáborra Galgóczhoz . . . Ezután nemsokára Horvát Istvánt rész magyar haddal és az egri basát . . . küldé az fejedelem az Deákinál levő német tábor részére, az holott Meroldit dissipálák. Az maradékja annak is Galgóczhoz szorúla, kiket is ottan infestáltatott az fejedelem«.2 Gróf Schlicket s a szintén elfogott Lorenzo del Maestro ezredest Bethlenhez vitték, ki az előbbiért 10.000, az utóbbiért 4000 tallér váltságdíjat kívánt. Ezek a sikerek fellelkesítették a fejedelem egyesűit hármas hadát s ő Barsról okt. 23-án Verebély mellé volt indu-1 Szalay: Esterházy Miklós II. 419. 2 Kemény János önéletírása 106. 1. a császári sereg szorult állapotát is élénken festi: »Élésből is megszükölvén, az dög is közikben esett vala« stb.