Századok – 1915

Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 479

BETHLEN GÁBOR ÉS TRENCSÉN VÁRMEGYE. 495 a vlárai szoroson túl Morvában fekvő Bramow várát és gaz­dag zsákmánynyal tért vissza Trencsénbe. A fejedelem nov. 19-én Magyar Bródból »elvitt négy fekete kancza lovat« követel vissza tőle, »mivel olyan szőrű kabola lova nin­csen« neki. . . »szép hasznot vitt a nélkül is magával onnét el«. Egy elvitt lantost is visszaküldeni kéri a fejedelem, »mivel az lantosunknak egy csepp lant ja sincsen, mind elron­totta az rossz ember gondviseletlensége miatt«. De főként Illésházynak magának a visszatérését sürgeti a fejedelem nov. 19-én : »mivel igen kevesen vadnak az úri rendek közül jelen, holott most válik egyszer el minden állapatja Magyar­országnak . . . semmit ne késsék, jőjön által hozzánk és legyen jelen az tractatusnak discussiójában«.1 Decz 15-én ugyancsak Magyar-Bródról az ágyúk haza­vitelére kéri Illésházy segítségét a fejedelem. »Ha kgd raj­tunk nem könyörül, lövőszerszámainkat el nem vitethetjük... bátor csak száz vonós barmot, lovat, akár ökröt küldjön által jószágából... jó emberséggel assecuráljuk, egytől egyig visszaadatjuk az szegény népnek, el nem vitetjük.« A tárgyalások lassan folytak, mert Bethlen és a császár eleinte túlzott igényekkel állottak elő s a követeknek mind­egyre meg kellett szakítani a tárgyalásokat, hogy a császár­hoz Bécsbe s M.-Bródba a vál. királyhoz s az oda béke­eszközlés végett egybehívott magyar rendekhez újabb uta­sítások végett utazgassanak. A fejedelem számot vetve a körülményekkel, elment az engedékenység végső határáig és 1622 jan. 6-án megkötte­tett az ú. n. nikolsburgi béke, melyben Bethlen lemondott a királyi czímről s visszaadta a szent koronát ; megkapta a német birodalmi fejedelmi czímet, hét magyar vármegyét éltefogytáig, Oppeln és Ratibor herczegségeket örök jogon, Munkács, Tokaj, Tarczal, Bodrogkeresztúr és Ecsed várát és jószágait 500.000 forintban zálogbirtokúl ; 100.000 forintot hadikárpótlásúl s 50.000 forintot évenként az átengedett vármegyék véghelyeinek jókarban tartására. A császár­király pedig ezenkívül külön diplomában 1622 jan. 7. köte­lezte magát a bécsi béke alapján az alkotmány és koronázási hitlevél megtartására és mindenkinek amnestiát adott.2 »Nem ily békéről álmodott Bethlen — írja Szilágyi Sán­dor, — de nem rajta múlt, hogy az csak ilyen lett. De ha ter-1 B. G. I. G.-nak. »Ex Hunno Brod«, 1621 nov. 19. U. ott 45 sz-2 A békeokiratot és a diplomát kiadta Szalay L. Gr. Esterházy Miklós I. k. 278., 292. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom