Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Zalai Közlöny - 455
TÖRTÉNETI IRODALOM. 455 nokká lett. Bixio tábornok intrikái miatt kellett nyugalomba vonulnia. — A háború napjai. Folytatólagos rovat. 28. sz. A pápa és a római csőcselék. A római csőcselék zavargásait írja le a pápák ellen a középkorban, mint a pápai udvar többszöri kirablásai, a népítéletet Formosus pápa holtteste fölött s XVI. János barbár megcsonkítását. — A háború napjai. Folytatólagos rovat. 29. sz. VIII. Károly Itáliában. A franczia király 1494—5-i olasz hadjáratát írja le, mely névleg fölszabadító hadjárat volt, de valójában rettentő pusztítást okozott. — A háború napjai. Folytatólagos rovat. 30. sz. A gallok. Caesar hadjáratából idéz bizonyítékokat a gallusok gyávaságára s a germánok vitézségére. De a közölt apróságok elfogultan vannak csoportosítva, hiszen Caesar maga is több ízben elismerte a gallusok hősies viselkedését — A háború napjai. Folytatólagos rovat. 31—33. sz. A háború napjai. Folytatólagos rovat. 34. sz. A t>jámbor tiroliak« Itáliában. Az 1527-i Sacco di Romát beszéli el, melyben jelentős részt vettek Frundsberg György tiroli csapatai. — A háború napjai. Folytatólagos rovat. Világ. 208. szám. Anglia hatalmi politikája. Részlet Mareks E : .Németország és a világháború czímű munkából. Von der Heide (Temesvár) 1914. 7—12. sz. Benedikt Schwarz : Beiträge zur Geschichte der Auswanderung aus Baden 1770—1833. A badeni nagyherczegi orsz. levéltár adatai alapján ismerteti a badeniek és elszásziak Magyarországba és Dél-Oroszországba való vándorlását. A kormány csak a szegény és erkölcsi szempontból sem kívánatos elem kivándorlását akarta megengedni, a tehetősebbeket visszatartotta, megtiltván minden ingó és ingatlan eladását kivándorlási czélból. A jelentés szerint a kivándorlás okai : »drágaság, a nagy adók, élelmiszer- és keresethiány, túlnépesedés«, de már 1770-ben egy bizottság jelenti, hogy olyanok is vándorolnak ki, kiknek ezrekre menő vagyonuk van. Sok kivándorló koldusként tért vissza, így mindjárt az első évben 300 személy, s elmondták, hogy Magyarországon csak azt fogadják be, kinek legalább 100 talléra van. 1787-től kezdve a kincstári birtokokra sem telepítenek, de azért 1798-ban is 252 személy vándorolt ki 100.000 frt vagyonnal ; még jobban emelkedik számuk a XIX. század elején ; ezek névsorát községenkint közli a szerző vagyoni állapotuk kimutatásával együtt : a leggazdagabbnak van 3200 frtja, a legszegényebbeknek 100—500. A kivándorlás ekkor kezd Magyarország helyett Oroszország felé irányulni, s vallási motívumok is közrejátszanak (separatisták). Az orosz kormány Odessza vidékére , később Krímbe telepít ; privilégiumokat osztogat : vallásszabadság, 10 évi adómentesség, 30—80 deszjatin föld biztosítása. 1808-ig Odessza vidékére húzódnak, 1808—9-ben Krímbe (3—400 ember) a badeni kormány minden tilalma ellenére ; különben a kivándorlási láz csak az ország «gyes kerületeire szorítkozott. (Baden, Bruchsal, Rastatt.) Zalai Közlöny. 66., 67. szám. Kerekes György : Kassa város háborús rendelete 1650-ben. Kassa városának 24 pontba foglalt parancsa, melyet a felsőmagyarországi főkapitány s Kassa városbírája és tanácsa mint nyilvános rendeletet adott ki.
