Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ungarische Rundschau - 452
452 TÖRTÉNETI IRODALOM. 452 szól. — Sarajevótól Lodzig. Ismertetés Herczeg Géza haditudósító könyvéről. 26. sz. Pékár Gyula : Potemkin-falvak. Potemkinnak Katalin czárnő számára rögtönzött falvait írja le novellisticus formában. —• Zoltán Vilmos : Az olaszok alpesi csapatai. E fegyvernem régebbi, de csak 1872-ben szervezték újjá. A szervezet részletes leírását adja. 28. sz. Nádai Pál : A Nyulak szigete. Az apácza-kolostor ásatása alkalmakor felidézi Szent Margit alakját s a Margit-szigettel kapcsolatos történelmi és irodalmi emlékeket. A mult század 50-es éveiben trianoni ünnepélyeket rendeztek itt. 31. sz. Acs Lipót: A párta és a főkötő. Dunántúli népviseletek bemutatása mellett tárgyalja a XVI—XVII. századi magyar főkötőket és pártákat. — Hidvéginé Horváth Bóra : Tükördarabok. Apró magyar történelmi adatok a hadviselésről, requirálásról, fölszerelésrőlstb. a XIV—XVI. századból. Uj Nemzedék. 1915. 26. szám. Szitya Emil : Marx és Engels a magyarokról. A magyar szabadságharcz kitörésekor az első socialista újságban, a Rheinische Zeitungban Engels hosszú czikksorozatban foglalkozik a magyar kérdéssel. Kiemeli, hogy a honfoglalás óta Keleten egyedül a magyarság képviselte a haladást, nélkülök a nemzetiségek is eltörökösödtek volna. 1830—1848 közt élénkebb volt a politikai élet Magyarországon, mint Németországban, Kossuth Lajos egy személyben Danton és Carnot volt nemzetének. A pánszlávizmus reactiós tendentiájú s a magyarok saját vérök árán segítették a hazai szlávokat a kultúra magasabb fokára. Egy másik tanulmányában (Demokratischer Panslavismus) igen élesen kikel a nemzetiségi ellenforradalom miatt s ezt írja a mi szlávjainkról : »Olyan nép, a melynek saját történelme sohasem volt s a mely már akkor mások uralma alá került, midőn a népek a civilisatio első fokára léptek, sohasem lehet önálló.« Bakuninnal szemben pedig vitatja, hogy a magyarok a szabadságharcz alatt nagyon engedékenyen és gyöngéden jártak el a nemzetiségekkel szemben. — Szigorúbban, de szintén szeretettel ír rólunk Marx »Klapka« és »A forradalom és ellenforradalom« cz. tanulmányaiban. Ugy találja, hogy a forradalomhoz szükséges egyöntetű, gyors és meggondolt cselekvőképesség nem volt meg a magyar szabadságharcz vezetőiben s kárhoztatja Kossuth erélytelenségét Görgeyvel szemben, de a bukás főokát a nemzetiségek »álnok és ostoba ellenforradalmában« látja. Németország nélkülözhetetlen szövetségesének tartja a magyarságot, a mely két nemzet együtt van hivatva a szlávokat az európai kultúra részesévé tenni. 29. sz. (p. s.) : Az állandó hadsereg története I. Lipóttól Mária Terézia haláláig. Üjhelyi Péter százados könyvét ismerteti nagy méltánylással. 36. sz. Magyarok Bécsben. Vezérczikkül Heltai Gáspár : Magyar Krónikájából lenyomatta Mátyás királynak Frigyes ellen való hadjáratát és Bécs elfoglalását. Ungarische Bunaschau. 1915. 1. füz. W. Fraknói : König Matthias Corvinus und der deutsche Kaiserthron. Megjelent az Aka-démia értekezések a történeti tudományok köréből czímű sorozatá-ban (XXIII. 9.). — Franz Herczeg : Zu Maurus Jókais Gedächtnis. Megjelent a Budapesti Szemlében, 1914 jún. füz. — V. Concha : Macchiavellis Auferstehung. Megjelent a Budapesti Szemlében, 1914 nov. füz. — St. Vonház : Die deutsche Ansiedelung im Komitat Szat-már. Megjelent a Századokban, 1914 ápr. füz. — E. Karácson :
