Századok – 1915
Értekezések - ZAYZON SÁNDOR: Károlyi és a szatmári béke - 34
KÁROLYI ÉS A SZATMÁRI BÉKE. 37 seredett a törvénytelenségek és a rajta személyesen elkövetett sérelmek miatt, bár ok volt bőven az elégedetlenség kitörésére. Emlékiratában írta : 1 »Mert ámbár sok nehézségeket és kisebbségeket követnek el rajtunk és azzal okot adnak az ellenkezésre, mindazonáltal Isten legkisebb ellenkezőt se engedjen még meg is gondolni, nem ő érettök, hanem felkent királyunkért, Istenünkért és a római anyaszentegyházunkért megmutatjuk, hogy voltunk, vagyunk és leszünk is Őfelségének igaz hívei.« Az ország érdekével ellenkezőnek tartott minden mozgalmat s főleg — mint kijelentéséből látjuk — minden ilyen mozgalomban egy, a katholikus egyház ellen intézett újabb támadást látott. Míg egyrészt újabb sérelmeket szenvedett az udvar részéről, 2 másrészt vagyona és családja a fölkelők kezében volt. Üjból gyanúsítják, a mi annyira bántja, hogy Nigrellihez megy elégtételt kérni, hivatkozván arra, hogy ő tudatta a német parancsnokokkal a készülő mozgalmat. A változás főokának mégis eredménytelen bécsi útja 3 tekinthető, mely átpártolásra bírta. Két levélben kéri először az udvart az adóhátralék elengedésére és a porták számának Szatmárban 115—50 ; Ugocsában 27—10-re való leszállítására s a szabad sóhasználat engedélyezésére. Ezek útján véli megakadályozhatónak a zendülés továbbterjedését. Kéri a Tiszán innen és túl egy állandó magyar regiment felállítását és végre elpanaszolja, hogy míg ő a megye lakóival a császár ellenségeit űzte, a Montecuccoliezred egy százada erőszakkal akart behajtani 4000 frt.-ot adóhátralék czímén. Levelére semmi választ sem kapott. Üjból kért, de az eredmény csak annyi volt, hogy Nigrellitől eltiltották az executio ily váratlan módon való végrehajtását és megadták a kért katonaságot. Károlyi az őt jellemző türelemmel és kitartással újabb folyamodványt küldött be a megye fizetésképtelenségének bizonyítékául, mellékelve Stoika harminczados kimutatását és panaszkodott, hogy az adó miatt megyéjéből már 2000-en vándoroltak ki. Ezalatt a kuruczok kierőszakolták a Tiszán az átkelést és Károlyi birtokai veszélybe jutottak. Ennyi jogos kérés visszautasítása méltán elkeseríthette Károlyit. Mégis még egyszer próbálkozott. Üjabb feliratot küldött s előbbi megokolásai mellett panaszkodott, hogy nincs sehol biztonságban, mert birtoka kuruczkézen van. 1 Károlyi Sándor önéletrajza. a U. o. 3 Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-mozgalom kezdetéről. 1874 évi. 313—330. ; 397—4I3- o.
