Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

ao MARCZALI HENRIK. más viszonyok közt a magyarnak ! Most csak a császári hatalom nem kívánt erősödését jelentette. Mivel pedig az ellenzék tovább is tartott, a most már győzelmes császár levonta a végső, részéről már rég fenyegető következé­seket. A hadjáratot a tél beállta miatt úgy sem lehet foly­tatni ; fel lehet tehát használni a sereget Magyarország ellen. A következetesség oda vitte a humánus és felvilágoso­dott II. Józsefet, hová tanácsosaik vallásos és politikai vakbuzgósága vitte Rudolfot és Leopoldot : azon nemzet megtörésére, melynek törvényes uralkodói voltak. Október 24-ikén kelt az a rendelet, gr. Hadikhoz, a haditanács elnökéhez, mely kötelességévé teszi intézkedni, hogy Laudon a szükséges csapatokat Magyarországba küldje a kivetett, de még be nem szolgáltatott naturalék, vagy az azoknak megfelelő pénzösszegnek behajtására. Eljá­rása okául megjelöli egyrészt a nemesség rosszakaratát, másrészt a szállítás késését, mely azt az aggodalmat kelti, hogy télire a sereg ellátása egészen fennakad. A végre­hajtás egészen egyforma legyen akár parasztokról, akár pedig egyházi vagy világi uradalmakról van szó. »Ha pedig, remény ellenére, bárhol ellenállást találna, minden sze­mélyre való tekintet nélkül használja erejét.« Magyarországon ezalatt csakugyan megszűnt a kor­mány minden tekintélye és hatalma. Még szeptemberben javában folyt a szállítás. Zichy jelenthette, hogy az évi szál­lításból már csak 87.000 mérő van hátra. Most mindennek vége. Nem szállítanak, adót nem fizetnek, katonát nem állítanak. Nemes és pór egyetért a bukott rendszer elleni gyűlöletben. És József most, mikor volna reá ok és alkalom, még sem használ erőszakot. Enged, nem akarja elveszteni Magyarországot is, mint a hogy Belgiumot elvesztette. Deczember 7-ikén kelt elhatározásával megengedi az ország­gyűlésnek kilátásba helyezését, 1790 január 28-ikán vissza­állítja a törvényes állapotot és visszavonja összes azzal ellenkező intézkedéseit. Elismeri, mi legfőbb, mert elvi értékű, hogy Magyarországon a király csak a nemzettel együtt hozott törvényt. Mindamellett a hadsereg nem bomlott fel, szükséget nem látott, nem éhezett. A magyar szabadság minden tün­tetése az idegen elnyomás, de nem az országot védő sereg ellen irányult. Azt azokban a hónapokban is ellátták, melyek­ben úgyszólva megszűnt itt minden központi kormányzás. József császárra nézve legjellemzőbb vonásnak mégis azt látom, hogy önkéntes adományokról, felajánlásokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom