Századok – 1915

Értekezések - CSEKEY ISTVÁN: Az 1741: II. törvényczikk történetéhez és közjogi jelentéséhez 371

378 CSEKEY ISTVÁN. Az újabb kutatásokból pedig kétségkívül kitűnt, hogy ez államtanácsban lehetetlen pusztán külügyi szer­vet látni, mert bizony tárgyaltak abban magyar belső ügyeket is. Osztrák írók az előbbi látszólagos ellentmondás okát abban vélték kicsúcsosítani, hogy az 1791 : 10. t.-cz.-ben oly szabatossággal megállapított önállóság és függetlenség nem absolut értelmű, vagyis nem a magyar államnak Ausztriával szemben való önállóságára vonatkozik, hanem pusztán a magyar autonom kormányzat szerveinek önálló­ságát jelenti és mindössze csak Magyarország administra­tiv függetlenségét oltalmazza az összállamba való beolva­dástól, a nélkül, hogy összeütközésbe jönne az egységes igazgatási felségjog (praerogativa) patrimonialis felfogáson nyugvó elvével. Ezt az elméletet legújabban Theodor Mayer, bécsi egyetemi professzor fejtette ki ismét nagyobb apparatussal,1 bár az 1741 : ix. t.-cz. már előtte több osztrák írónak ötlött szemébe az összbirodalmi eszme támogatására alkalmas eszközként. Lustkandl,2 majd Tezner3 és újabban Túrba 4 foglalkoztak vele levéltári kutatások alapján. Minket épen Theodor Mayer nek idézett kis tanulmánya késztetett e kérdés átvizsgálására. Mayer ugyanis a fent­jelzett összbirodalmi eszme támogatásának czéljából e dol­gozatában oly messze megy, hogy egyes kijelentéseit nem lehetett szó nélkül hagyni. Az 1741 : 11. t.-cz. szerinte egyenesen az Ausztria és Magyarország közötti örökös unió gyakorlati lényét világítja meg. A kül- és belpolitikai ügyekről való tárgyalások közös­ségét magyar jogszokásnak jelzi, még pedig a külügyeké a koronának magától értetődő praerogativája volt, a bel­ügyeké pedig csak akkor tartozott hozzá, ha legfelsőbb dön­tés végett eléterjesztették. A rendek ugyan a belügyek intézése végett magyar titkos tanács felállítását óhajtották, de ezt nem sikerült keresztülvinniök és így tudomásul vették a királyi elhatározást, a mely általában oly ügyekről szól, 1 L. a 6. jegyzetben idézett tanulmányát. 2 Lustkandl : Das Österreich-ungarische Staatsrecht. Wien 1863, S. 258, 265—269. — U. a. Abhandlungen aus dem österreichischen Staatsrecht. Wien 1866, S. 17, 28 f. 3 I. munkái és Apponyi's Beweis gegen die Realität der öster­reichischen Gesammtstaatsidee. (österreichische Rundschau. Bd. XXIX.) Wien und Leipzig 1911, S. 265. 4 Turba : i. munkai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom