Századok – 1915
Értekezések - CSEKEY ISTVÁN: Az 1741: II. törvényczikk történetéhez és közjogi jelentéséhez 371
378 CSEKEY ISTVÁN. Az újabb kutatásokból pedig kétségkívül kitűnt, hogy ez államtanácsban lehetetlen pusztán külügyi szervet látni, mert bizony tárgyaltak abban magyar belső ügyeket is. Osztrák írók az előbbi látszólagos ellentmondás okát abban vélték kicsúcsosítani, hogy az 1791 : 10. t.-cz.-ben oly szabatossággal megállapított önállóság és függetlenség nem absolut értelmű, vagyis nem a magyar államnak Ausztriával szemben való önállóságára vonatkozik, hanem pusztán a magyar autonom kormányzat szerveinek önállóságát jelenti és mindössze csak Magyarország administrativ függetlenségét oltalmazza az összállamba való beolvadástól, a nélkül, hogy összeütközésbe jönne az egységes igazgatási felségjog (praerogativa) patrimonialis felfogáson nyugvó elvével. Ezt az elméletet legújabban Theodor Mayer, bécsi egyetemi professzor fejtette ki ismét nagyobb apparatussal,1 bár az 1741 : ix. t.-cz. már előtte több osztrák írónak ötlött szemébe az összbirodalmi eszme támogatására alkalmas eszközként. Lustkandl,2 majd Tezner3 és újabban Túrba 4 foglalkoztak vele levéltári kutatások alapján. Minket épen Theodor Mayer nek idézett kis tanulmánya késztetett e kérdés átvizsgálására. Mayer ugyanis a fentjelzett összbirodalmi eszme támogatásának czéljából e dolgozatában oly messze megy, hogy egyes kijelentéseit nem lehetett szó nélkül hagyni. Az 1741 : 11. t.-cz. szerinte egyenesen az Ausztria és Magyarország közötti örökös unió gyakorlati lényét világítja meg. A kül- és belpolitikai ügyekről való tárgyalások közösségét magyar jogszokásnak jelzi, még pedig a külügyeké a koronának magától értetődő praerogativája volt, a belügyeké pedig csak akkor tartozott hozzá, ha legfelsőbb döntés végett eléterjesztették. A rendek ugyan a belügyek intézése végett magyar titkos tanács felállítását óhajtották, de ezt nem sikerült keresztülvinniök és így tudomásul vették a királyi elhatározást, a mely általában oly ügyekről szól, 1 L. a 6. jegyzetben idézett tanulmányát. 2 Lustkandl : Das Österreich-ungarische Staatsrecht. Wien 1863, S. 258, 265—269. — U. a. Abhandlungen aus dem österreichischen Staatsrecht. Wien 1866, S. 17, 28 f. 3 I. munkái és Apponyi's Beweis gegen die Realität der österreichischen Gesammtstaatsidee. (österreichische Rundschau. Bd. XXIX.) Wien und Leipzig 1911, S. 265. 4 Turba : i. munkai.
