Századok – 1915

Értekezések - SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Bethlen Gábor és Trencsén vármegye (1619–1629) - 353

BETHLEN GÁBOR ÉS TRENCSÉN VÁRM EGYE. 359 Bethlen Gábor igen jó néven vette Illésházy buzgólkodását és nagy jelentőséget tulajdonított az ő szoros csatlakozásának. »Bizonyosan elhigyje kegyelmed — úgymond — hogy ha az kgd becsületes tekinteti én előttem nem forgott volna, mások szavára későbben vehettem volna magamat az indulásra, mert nekem oly állapotom vala Érdélben, hogy ezt a sok gondot, melyben mostan torkig ülök — bizonyságúl hívom az Üristent — ezért az állapotért fel nem vöttem volna ; de hallván az kgd jó hírét nevét, tudván sokféle exacerbatioját (elkeseredését), mindeneknek felette hiteles volt az kgd személye én előttem és immár vagy élet vagy halál, de ezen által kell mennem«. Végűi kéri Illésházyt, hogy tanácsával, bölcseségével, serénységével és minden igyekezetével igyekezzék az ügyet mentül hasznosabban előmozdítani, őt pedig tudósítsa gyakran az »oda elő való állapotokról«.1 Bethlen Gábor a Szepességről (honnan Lőcséről megküldte a morva rendek levelét Thurzónak) 2

Liptó felé vette útját s Liptószentmiklósról okt. 2-án panaszkodik Thurzó Imrének, hogy »ha kegyelmetek országúi vármegyénként rajtunk nem könyörül, az mi szekereink mind elmaradnak, úgy elfáradtak a barmok előttük ; lövőszerszámaimat sem tudom mint elvitetni ha mi lovakkal a vármegyék nem segítenek«. Szepes, Liptó népe — úgy látszik — nem igen sietett segélyére, mert »minden barmokat havasokra hajtották és csak jó szót sem adnak jámborok, mintha mi ellenségek volnánk, úgy néznek bennünket, kin bizony kesereg a szívem«. Kéri azért Thurzót, hogy »Turócz és Trencsén vármegyékből az viczispánok által szereztessen az fárasztó (nem Fátra ?) hegy alá bátor csak 300 hám alá való lovakat, kikkel az lövőszerszámot és egynehány szekeremet segítessen általvontatni. . . mert. . . derékhadnak lövőszerszám nélkül járni nem jó . . . szintén Érdélből hoztam volt el húszat vélem«. Ismételten sürgeti a hadfölkelést, mert »Felső-Magyarország Kassán generalis insurrectiot végezett (ugyan) és az vármegyék mostan mindenütt tegzelődnek, de csak ezután talán húsz napig sem érkeznek hozzánk, főképpen Kassán feljűl valók s Tiszántúl valók ; itt fenn kellenék az becsületes vármegyéknek az felüléssel serénkedni és velünk megegyezni«. 1 B. G. levele Illésházy G.-nak, Lőcse, 1619 szept. 30. M. Tört. Tár XXVII. k. 3. sz. 1. 2 Pol. lev. 138. 1.