Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nyugat - 335

TÖRTÉNETI IRODALOM. 335 Ugyanő : Mindenik, nem pedig mindenki czímen kimutatja, hogy a Monumenta Historica kiadványaiban két helyen előforduló »mindenki« hibás átírás a kézirat »mindenik« szava helyett. Ez tudvalevőleg szoros kapcsolatban van a kurucz szövegek hitelességének kérdésével. — K.P. a Baczon szó eredetijét a svájczi »Batzen« nevű kis pénznemben találja, mely nevét Bern város czímerében lévő medvétől : petz, bätz kapta. Magyar Nyelvőr. 1915, márczius. Dénes Szilárd a kontár szóról kimutatja, hogy nem czéhbeli iparos megjelölésére szolgált.— A magyar tolvajnyelv első szótárát ismerteti a szerkesztőség 1782-ből. — A mazur = nyomorult és Mazur lengyelországi népnév, meg vannak magyarázva. — 1915 április. Wertner Mór: Pelbárt-Privárt. A czikkíró bebizonyítja, hogy a Pelbárt név, melynek Temesvári Pelbárt révén nálunk nagy tekintélye van, nem Bernát magyaros alakja, mint Szilády Áron után eddig véltük. Oklevélbeli alakjai : Privarcus, Privárt, Pribárt, Perbarth, s végül Pelbárt egy Privatus nevű szentre megy vissza, ki a franczia Languedocban fekvő Gavalitania, ma Gévaudan püspöke volt, a III. vagy IV. században vértanú halált halt s napja a martyrologiumban augusztus 21-én van. Francziaországban ma is sok St.-Privat nevű helység van. Nincs köze a Pelbárt névnek sem a Willibrok, sem a Philibert névhez sem, mint egyesek vélték. — A szerkesztő : Bécs—Wien czímen szól hozzá Beöthy Zsolt akadémiai felszólalásához és indítványához, melyben tiltakozik azoknak a külföldi helyneveknek használata ellen, melyeknek történeti és nyelvi alapon fejlett magyar nevük van. Magyarország. 1915 24. sz. Schröder Béla : A Martinovicsereklyék-röl ír, melyeket Bartucz Lajos a budai katonai temetőben végzett ásatások alkalmával talált. A csontvázak ládikákba csomagolva, a főváros levéltárában vannak elhelyezve. Népművelés. 1915. 1. sz. Horváth Cyrill: A hadviselő országok a régi magyar irodalomban. Csécsi János sárospataki tanár földrajzi előadásainak a mai idők harczoló nemzeteire vonatkozó kétszáz év előtti jellemzéseit ismerteti, a mely ismertetés a faji tulajdonságok fennmaradása mellett tanúskodik. 2. sz. Gyulay Ferencz : A revanche-eszme Francziaország iskoláiban. Saját iskolai tapasztalataival igazolja, hogy Francziaországot nem Anglia diplomatiája sodorta a háborúba, hanem a közhangulatot tervszerűen készítették elő a támadásra. A revanche a köztársasági rendszer mérlegpróbája. — Migray József : Az angol népművelő és népjóléti intézmények. Azon küzdelmeket vázolja, melyek ez intézmények megteremtése és kialakulása körül az angol ipari forradalom után lezajlottak. 3. sz. Sebestyén Károly : Tudósok háborúja. Egy franczia, egy angol és egy német tudósnak a világháborúról kiadott nyilatkozatait ismerteti kivonatban. — Sas Andor : Gvadányi és az oroszok. A Rontó Pál szerzőjének az oroszokra vonatkozó jellemzéseit ismerteti, melyeket a szintén lovas generális részben Benyovszky emlékirataiból vett át, részben a saját tapasztalataiból merített. Neues Pester Journal. 1915 87. sz. Roth L. : Bismarcks Jugend. Rövid jellemzés. — 89. sz. Singer Arthur : Bismarck. Bismarck fiatal sorsáról ír. Mareks és Matthias nemrég megjelent müve alapján. Nyugat. 6. sz. Déznai Viktor : Szerb városok. Belgrád, Szabács és Obrenovác leírása. Tárgyalja a magyar történeti vonatkozásokat is. — Kaczér Illés : A franczia emigránsok. A háború fölújítja a meg-