Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

ao MARCZALI HENRIK. de a bérlést a kamarai administratif) által akarná kezeltetni. Mert — úgymond — a megyék igazgatása alatt sikkasztástól kellene tartani. Hát a kamarai administratiónál nem ? Előző adataink mást mutatnak. Közben Bécsbe jött Csekonics József alezredes, a mezőhegyesi nagy kamarai uradalom igazgatója, e család gazdagságának és rangjának megalapítója. Február 23-án kelt jelentésében elmondja, hogy őt sok magyar mágnás és bérlő kérte,1 szállítson helyettök szénát. A mennyiben szeptember i-én túl a megyéktől nem telik, kész szénát adni, csakhogy a megye köttesse és szállíttassa el. Erőszakos elvételről csak végső esetben lehessen szó. Jót áll az eredményről, csak sok munkást bocsássanak rendelkezésére, fél fuvarnyi napszámmal, a Bánságban, Bácsban és Orosházán. Ez esetben a birtokosok az alsó vidékről a felsőre terelnék marhájukat, úgy hogy több széna marad a hadsereg rendelkezésére. A Pancsova vidékén az utolsó örtök betörés óta elhagyott puszta maga is ad 200.000 mázsa szénát.2

Egy héttel később Csekonics bővebben is kifejti tervét. Hogy a sereget könnyebben és olcsóbban lehessen ellátni szénával, ménesével elfogyasztatja a Pest és Bihar vármegyékben összeírt szénát, a táborhoz közelebb eső készletet pedig annak rendelkezésére bocsátja. A szükséges munkaerőt a felső megyék fizessék. Kell pedig Szabadkán 3000, Szentesen 4000, Becskereken 2000, Űj-Aradon 1000, összesen 10.000 munkás, kiknek 24—30 kr. napszám járna. Széna kötéséhez is kell munkás. Mázsáját 6 krral fizessék. A kezelést katonák végezzék : egy százados, egy hadnagy, két őrmester és 18 káplár. A császár ezt a javaslatot elfogadja és így, ha nem is a legfontosabb, de a legnagyobb mennyiségben szükséges és legtöbb helyet elfoglaló czikk ügye legalább papiron el volt intézve. A többi azonban függőben maradt. Még az 1789-iki hadjárathoz szükséges gabona sem volt együtt és gondoskodni kellett a jövő (katonai) évéről is. A tanácskozások az 1788. szeptemberi alapon folytak tovább. Márczius 16-án a császár, ki mégis lehetőleg tartózkodott a végső rendszabályok alkalmazásától, felszólítja a haditanácsot, tartson értekezletet a magyar kanczelláriával és az élelmezési hatósággal: hogyan lehetne az egész campagne szükségletét biztosítani kényszer nélkül. Néhány nappal később Zichy 1 Cavaliers und Armenier. * Kancz. levéltár 2576. sz. 1789. íebr. 23-ikán.