Századok – 1915

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1914-ben 1-76

ao MARCZALI HENRIK. Verwalter, Controllor stb. esküdöztek, hogy 4 órája. »Én pedig azt mondom szemetekbe, hogy ti királyi császári gazemberek vagytok, mert ezen tallér három fertál óra előtt az én zsebemben volt.« A kapitány ezt bizonyítja és a királyi császári gazemberek elszégyenlették magokat.« Vörös ezek alapján tett jelentést a főcommissariusnak, ellátva azt a szükséges bizonyítékokkal. Megírta még azt is, hogy a sok fölös búzával, liszttel nem tudnak mit tenni, olcsón eladják a szegedi pékeknek — korpa árán. Választ azonban ismételt sürgetés után sem kapott. 1789 tavaszán, miután bejárta Újvidéket, Péterváradot és Zimony mellett Banovczén volt téli szálláson, ismét Szegedre került. Ott ismét összejött a tavalyi csiny elkövetőivel. A raktári tiszttel, a hogy ő írja »Ferfleks Ferwalter«, igen szépen bánt, mert meg akarta tudni, hogyan akadályozhatta meg az ellene készült feljelentés következéseit. Viszont az is nagyon kereste kedvét, mert tartott tőle. Esténként egy korcsmában szoktak együtt borozni. Heteken át összebarátkoztak, míg végre, mikor a »Ferfleks jól megkótyagosodott, bevallotta titkát. így szólt : uram ! még ekkoráig senki soha nem nyomozta ki a mi manipulatiónkat, mint te és csodálkozom, hol tanultad ? hogy sarkunkra hághass. De az én eszem mégis meghaladta a te tapasztalásodat. Elmondta aztán, hogy mindjárt a gazember jelenet után tanácsot tartottak az ellenőrrel és elhatározták, hogy fölöslegről számolnak be. Mindjárt elment jó barátjához, a postamesterhez és kérte, hogy az ő — még meg nem irott, de két nappal előre keltezett levelét — legalább két órával hamarabb küldje el, mint a commissarius stafétáját. A levélben pedig azt írták, hogy 10.000 pozsonyi mérő feleslegről számolnak be. Es a felesleg abból származott, hogy ők osztrák mérővel mértek, mely valamivel kisebb a pozsonyinál. így történt, hogy nemcsak hogy bajuk nem történt, hanem meg is dicsérték őket. Sietniök kellett, mert az ellenök bizonyító lisztes és gabonazsákok hosszú sorban ott állottak a Vöröstől lepecsételt templomban. »És azt gondolod, hog}' mi ezt a sok számadást, írást, csak a csekély fizetésünkért vihetjük ? vagy azért nyeljük a sok port ? vagy gondolod-é ? hogy a mi Hofrathunk és az Elsőbbek elélhetnének Budán vagy más nagy városokban a csekély fizetésükből ? ha mi azokat és ők minket nem segítenének ?« Kettőkor hazakísérte a »tántorgó német sógort«, de az már hajnalban ismét nála volt térdelve kegyelmet kérni arról, mit részegségében meggyónt. A kegyelmet megnyerte — és még többet vallott. Hét gyermeke van ; mind úri módon