Századok – 1915

Értekezések - ZAYZON SÁNDOR: Károlyi és a szatmári béke - 142

Károlyi és a szatmári béke. II. közlemény. III. Rákóczi és az európai diplomatia. Európát két, a politikai életre döntő befolyású kérdés megoldása érdekelte a Rákóczi-fölkelés idejében. Egyik a spanyol örökösödési kérdés, a melynek megoldásától függött, hogy körülbelül egyenlő befolyást gyakoroljanak-e a nagyhatalmak az egész Európát érdeklő eseményekre ezentúl is, vagy pedig a döntés joga nagy mértékben egy állam hatalmába menjen át. A másik kérdés a svéd-orosz érdekek összeütközésének elintézése, melynek megoldása döndötte el, hogy a svéd befolyás helyett egy új elem, az orosz lépjen föl, mint igen befolyásos tényező a nemzetközi politika intézésében. Oroszország, ha meg tudja vetni lábát a Keleti-tenger partjain, ezzel egyszerre Nyugat-Európa érdek-sphaerájába lép, a mi szükségkép maga után vonja a svéd hatalom háttérbe szorulását és egy új, erős és fejlődésképes hatalom belépését Európának úgy gazdasági, mint politikai életébe. Mindkét kérdés már lényegében el van döntve. 1711-ben a franczia túlsúly megdől, az orosz pedig előtérbe lép. Anglia és Poroszország az orosz beavatkozás kiküszöbölésére igyekeznek, attól tartva, hogy ez a spanyol örökösödési kérdésnek az ő szempontjukból kedvezően és rohamosan közeledő elintézésében újabb fordulatot fog előidézni. Ausztria az egyedüli, a ki Péter czárt be akarja vonni a bonyodalomba, de csak annyiban, hogy őt eltérítse a magyarok esetleges segítésétől, vagy ha lehet, ép felhasználja ellenük. Míg a nyugateurópai hatalmak nem akarják az orosz beavatkozást, addig Péter czár törekvése ép az, hogy miután a svéd hatalmat a pultavai csatában megtörte és Nyugat-Európában területet nyert, bármily úton befolyást nyerjen a diplomatiai ügyekben is. Ezt a francziákkal való szövetség útján kereste, egyrészt mert ezáltal remélte a svédfranczia összeköttetés megszakítását ; másrészt mivel ép kéznél volt egy alkalmas médium ennek kieszközlésére,