Századok – 1915

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Kálmán király rokonsága a horvát királyi családdal 133

136 DR. KARÁCSONYI JÁNOS. kája volt. De mindjárt meg is toldja és félremagyarázza az én állításomat. Azt írja, hogy, mivel Knauz állítása szerint Kálmán anyját Szinadenának hívták s mivel ez Botoniates Nikefor bizanczi császár nőtestvérének leánya volt, tehát III. Kreszimir Péter sógora volt Nikefornak a későbbi császárnak. Tovább fűzvén ez okoskodását, állítja, hogy III. Kreszimir Péter fia volt II. István horvát királynak és nejének Orseolo Hicelanak, Ottó velenczei dogé nőtestvérének s ennélfogva véleménye szerint, a Konstantinápolyba menekült Orseolo család rendezte e házassági összeköttetést a horvát királyi és a bizanczi császári udvarok közt. Ez egy kicsit sok a jóból. Annyi itt egyszerre a történeti találgatás, hozzávetés, hogy vizsgálat nélkül elfogadni bajos, sőt veszedelmes. Ha pedig vizsgáljuk Horvát R. bővítéseit, találgatásait, sok tévedés sül ki. Először is óriási tévedés Szinadena anyját III. Kreszimir Péter nejének tartani. Skylitzes bizanczi történetíró az egyetlen tudósító Szinadene házasságáról, de ugyanő világosan megírta azt is, hogy Nikefor nővére Szinadena nevű leányát Szinadenos Theodul görög főúrral tehát nem III. Kreszimir Péterrel) nemzette. Azután ugyancsak Skylitzes azt is megírta, hogy Szinadena férje halála után 1078-ban hazájába, immár császárrá emelkedett nagybátyjához visszatért. Világos tehát, hogy e Szinadenának hazája a kelet-római császárság és nem Horvátország volt. Nyilvánvaló tehát, hogy Nikefor nőtestvére nem volt III. Kreszimir felesége és Szinadena nem volt Kreszimir leánya. E Szinadenanak Konstantinápolyba való visszatéréséből következik az is, hogy nem ő volt Kálmán és Álmos királyfiak anyja, mert ha ő lett volna, itt maradt volna fiai mellett. Az, hogy Szent-László, a kegyes király, unokaöcscseinek édesanyját elűzte volna, teljes lehetetlen. De lehetetlen az is, hogy I. Gyécse király házassága e görög nővel 1074-ben, a görögökkel való teljes kibékülés előtt történt volna. A mint a magyar szent korona alsó részét csak 1074 végén vagy 1075 elején küldötte Dukasz Mihály császár I. Gyécse királynak (mert az 1074-ben született Konstantin trónörökös képe már ott van a küldött koronán), épen úgy e házasság is a görög császárral (és nem a horvát királylyal) kötött béke megerősítésére 1074 végén, vagy