Századok – 1915

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uj Idők - 101

-8o TÖRTÉNETI IRODALOM. Orosz- és Poroszország szövetséget kötöttek s azt 1717. aug. 15-én Amsterdamban aláírták. Azonban a szövetség véglegesítését Alberoni spanyol kardinális és br. Görtz svéd miniszter politikai tervükkel meghiúsították. — 1915. 10. szám. Krónikás. Az első bosnyák király. Tvartkó bosnyák bánról, kinek Nagy Lajos megadta a bosnyák királyi czímet. Pesti Napló. 1914. 304. sz. Páris a mull század közepén. Gróf Apponyi Rudolf emlékiratainak 3-ik kötetéből közöl részleteket, s különösen az 1840-ik év eseményeire vonatkozólag. Protestáns Szemle. 1914. 9—10. füzet. Payr Sándor befejezi Protestáns volt-e Nádasdy Tamás ? czímű tanulmányát. Annak bizonyítására, hagy Nádasdy tényleg protestáns volt, azokat az érveket sorolja fel, melyek az ő belső vallásos nézeteiből, meggyőződéséből meríthetők s e tétel igazolására rámutat arra is, hogy Nádasdy környezetének tagjai, udvarnépe, barátai s udvartartásának és gazdaságának alkalmazottai valamennyien az evangélikus hitet vallották. Religio. 1914. évf. 9. és 10. sz. Martin Aurél: A Vulgata Sixtina. A katholikus egyház a tridenti zsinat óta többször foglalkozott a Vulgata revisiojának kérdésével, míg végre sok sikertelen előmunkálat után V. Sixtus pápa 1586-ban bizottságot alakított a revisio végbevitelére, de a bizottság munkáját nem hagyja jóvá, mert az olyan szöveget állapított meg, mely sokban eltért a Vulgatának akkor ismert, elterjedt és a hívek által már megszokott szövegétől. Elhatározta, hogy maga fogja elvégezni a bibliajavítást, melyben kevésbbé fog eltérni a használatban lévő bibliák szövegétől. A javítást a jezsuita P. Toledo és az ágostonrendi Angelo Rocca segítségével elvégezte, kinyomatta és 1590-ben közrebocsátotta. Nagyjában az 1583-i löweni biblia szövegét követte ; czélja nem az volt, hogy Sz. Jeromos fordításának kritikai kiadását elkészítse, hanem inkább az, hogy a Vulgata megbízható szövegét adja. UjÉlet. 3. Sas Andor: Dilthey világnézete. Irodalomtörténeti munkássága alapján történetbölcseleti felfogását jellemzi. — 4. Fogarassi Béla : A történeti ész kritikájáról. A történelmi felfogás problémái fölött elmélkedik. — 5—6. Sebestyén Károly: Hellas és Róma. A régi görög kultúra folyamatát vázolja. — Laurentzi Vilmos : A történelem tanításának reformjához. Korszerű javaslatokat tesz a középiskolai történelemtanítás módszerét illetőleg. — Migray József : Az angol nép szellemi színvonalának emelése. Az angol népoktatási intézmények fejlődését ismerteti a gazdaságpolitikai állapotok kialakulásának megvilágításával kapcsolatosan. — 7—10. Dékány István : A történelemphilosophia tanítása. A történeti események legújabbkori felfogását és megértetését értékeli. — Kárpáti Aurél : Br. Kemény Zsigmond. Szellemi életének kialakulását jellemzi. — Kádár Jolán : Egy fejezet a budai és pesti német színészet történetéből. 1793-tól kezdve ismerteti az előadások tárgyait s ezekből a közönség ízlésének fejlődésére következtet. — Keleti Adolf : A magyar történelem tanításáról. Már az alsófokú iskolákban a történeti események megértetését jelöli meg a történelemtanítás czéljául. Uj Idők. 1914. 46. sz. Újhelyi Péter : A világ első katonasága. A magyar huszárság múltjával foglalkozik. A XVIII. század taktikája a lovasságot megfosztotta valódi lényegétől, csak Mária Terézia örökösödési háborújában használták föl újból a magyar huszárságot, mely úgy a támadó harezban, mint a földerítő szolgálatban kitűnőnek bizonyult, kivált Hadik és Nádasdy keze alatt. Maga Nagy Frigyes is a huszárok mintájára szervezte át a porosz