Századok – 1915
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Numizmatikai Közlöny - 99
TÖRTÉNETI IRODALOM. 99 Érdekes följegyzéseket közöl az oroszok első máramarosi betöréséről és szlatinai tartózkodásáról. (Szept. 30—okt. 7.) — Lukcsics József : Pallmann Péter *A magyar piaristák II. József uralkodása alatta ez. theológiai doktori értekezését ismerteti. A munka értékes adalék a josephinismus szellemének közvetlen megismeréséhez. Magyar Nyelv. 1914. 9. szám. Melich János : A magyar nyelv ófranczia jövevényszavai. A franczia műveltség és nyelv első ízben a XII—XIII. században érezteti hatását nálunk. Bizonyítékai ennek az eddig figyelmen kívül maradt jövevényszavak is : botos, csemelet, kilincs, Lajos, lakat, mester, Párizs, tárgy. — Auner Mihály két adatot közöl a magyar nyelv tanítására a XV. századból. 10. sz. ődöngő Abel a szer szó XVI., XVII. századi jelentését fejtegeti ; jelentette azoknak a lovasoknak a számát, kiket nem fejenként fizettek, hanem a kapitány tartott bizonyos átalány fejében. — Simái Ödön a délkelet és délnyugat mellékégtájak nevének keletkezését mutatja ki. Magyar Nyelvőr. 1914. 9—10. füz. Simonyi Zsigmond a a háború szavait gyűjti egybe és magyarázza. — Alexics György a minden czélzatosság nélkül, tudományosan használt »oláh« népnév jogosultságát bizonyítja. — Simonyi Zs. kimutatja, hogy a Kárpátokat először a lengyelek nevezték így s a név voltaképen annyit jelent, mint : hoporcsos, darabos, szakadékos. Magyarország. 1914. 319. szám. Mauks Ernő dr. : Törökök győzelme az oroszokon 1854-ben. A krimi háború két epizódjáról ír, és pedig a törököknek két hősies fegyvertényéről : Szilisztria felszabadításáról és a gyurgyevói győzelemről. — 331. szám. Magyar Elek : Dicsőséges magyarokról. (Egy nagy nemzetség levelesládájából.) Az Ostffy-családnak Ostffyasszony falván őrzött levelesládájából közöl adatokat, különösen Herbord comesről, Oslu bán fiáról, Ostffy Miklós és Domokos macsói bánokról, az Asszonyfalva és a Kigyókői várról, Ostffy Tamás magyar várúr és Csiszér Abdi-Oda kanizsai basa közti levelezésről. Neues Pester Journal. 1914. 259. szám. Dóczy Lajos : Zur Genesis des Bündnisses. Arról ír, hogy a Németországgal való szövetség gondolata gr. Andrássy Gyulát már akkor foglalkoztatta, midőn még magyar miniszterelnök volt. Az elsőbbség azonban Bismarckot illeti. Az első eszmecsere csak Gasteinben indult meg a 66-iki háború után, azon időben, midőn Andrássy már nem volt külügy minister. Numizmatikai Közlöny. 1914. IV. füzet. Gróf Dessewffy Miklós : Felvidéki barbár pénzeink egy csoportja cz. alatt 14 darab barbár pénzeknek adja közelebbi magyarázatát. Ezekről azt tartották, hogy a Balkánon készültek. Szerinte ezeket Felső-Magyarországon verték s az előlapon levő szarvasállat nem egyéb, mint a barbár pénzek kedvelt lovának az elkorcsosítása. — Horváth Adolf János : Szepes vármegye érmei I—XI. csoportjában becses összeállítását adja a vármegye érmészetének, melyből tanulságosan tűnik ki e vármegyének a magyar pénztörténetben játszott szerepe. — Göhl Ödön : A kricsovai barbárpénzlelet-ben a Duna—Tisza—Maros szögének régi történetére nézve igen fontos barbárleletnek adja egyéb leletekkel és analog darabokkal összevető tipologiai és metrologiai leírását. — Bodrogi János : A nagyenyedi Bethlen-kollégium éremgyüjt. tört.-ben a gazdag múltú főiskola éremgyűjteményének történetét ismerteti az alapítástól kezdve a szabadságharezban való feldulatásig és Gróf Mikó Imre nagylelkű ajándékozásától (1863.) 7*
