Századok – 1914

Tárcza - Erdélyi Alajos: Felelet Veress Endre czikkére 350

350 TÁRCZA. A mult év elején látott napvilágot Teleki Mihálynak Gergely Sámuel tagtársunk által nagy gonddal és lelkiismeretességgel szerkesztett nagybecsű levelezéséből a VI. kötet, az év vége felé pedig a Tört. Életrajzok sorozatában a mult évre tervbe vett Dósa György Márki Sándortól került ki a sajtó alól és küldetett szét az előfizetőknek. Végül habár csak röviden is megemlítem, hogy az elmúlt év folyamán is több kegyeletes és culturalis ünnepen vett részt megbízottai által a társulat. Kérem a t. Közgyűlést, méltóztassék kegyesen tudomásul venni a jelentésemet. Budapest, 1914. évi márcz. 12. Barabás Samu, főtitkár. Felelet Veress Endre czikkére. Veress Endre dr. bírált munkájában hiányos megokoltsággal fejtette ki Berzeviczy Márton vallására vonatkozó megállapításait. E hiányokra rámutattam és kifejtettem, hogy mi következnék inkább az ő adataiból. Hogy ezeket Veress újra leközli a Századok 1914 februári számában, ez ellen nekem csak az a kifogásom lehet, hogy még a pár lapnyi bírálatom megszólaltatásában sem pontos. (A »valószínűleg« szóra vonatkozólag 1. Száz. 1913. 767. 1. 17. sor. — Berzeviczy és a naptárreform : 1. Száz. 1913. 768. 1.) Az ellenérveket is mind visszafordíthatja, a ki figyelemmel olvassa el bírálatomat és Veress bírált művének megfelelő helyeit. A Bertalan-éjre vonatkozólag pedig elég felhívnom Veress figyelmét Marczali N. K. Vt. VIII. k. 204—5. 1-ra, ott mindjárt három »egykorú katholikus Írónál« »fogja megtalálni« a nagyon is »elítélő hangot«, ha még eddig meg nem találta ! De Veress újabb adatokat is közöl. Ám ezekből sem az következik, a mit Veress megállapítani akar. Az ú. n. templomépítésben nem a templombővítés a fontos, hanem a síremlék felállítása, a mi megint nem annyira a vallásbuzgalom, mint inkább a renaissance-kori igényszükséglet kielégítése. Berzeviczy wittenbergai tanulása (bécsi nagy elfoglaltságával egy időben !) sem lehet erősebb érv lutheranussága mellett, mint paduai sindicusszá választása katholikussága mellett. Az »igazoló iratok« közül Veress egyet most csak az én »kíváncsi«-ságomra közöl olasz eredetiben, holott ebből állapíthattam meg egyrészt, hogy Berzeviczy »lutheránus« volta ebben sincs kifejezve, másrészt, hogy annak hű fordítása csak a töprengő lelkület megállapítására