Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 435

TÖRTÉNETI IRODALOM. 435 tileg a föld kultuszának attribútumai ; az indogermán népek legősibb istenei az ég istene és a föld istennője ; amannak helyébe idővel a nap istene, emennek helyébe pedig a hold istennője lépett és ehhez fűződtek a föld istennőjének régi attribútumai. Gazeta Transilvaniei (Brassó) húsvéti számában Lupas János : <>Un ordinal guvernului ardelean contra lui Gregoriu Maior« cz. alatt közli az erdélyi gubernium 1768 febr. 12-én kiadott rende­letét, melyben a gör. kath. papságnak megtiltják, hogy a munkácsi kolostorba száműzött Major Gergelylyel, a későbbi püspökkel, bárminő összeköttetést fenntartson. Hadtörténelmi közlemények. XV. évf. 1. füzet. Takáts Sándor : Thengöldi Bornemissza János. (I. közi.) A XVI. század fo­lyamán egy időben hét Bornemissza János szerepelt ; szerző csupán a kétségtelenül thengöldi Bornemissza Jánosra vonatkozó adatok alapján, végig kíséri B. vitézi pályájának minden mozzanatát, attól az időtől fogva, hogy Szaniszló pécsi püspök, majd Pécs elfoglalása után Nádasdy Tamás szolgálatába lépett. 1570 előtt török fogságba is esett, de onnan kiváltották. 1570-ben a dunántúli főkapitány he­lyettese lett Török Ferencz mellett, később pápai, 1574-ben kanizsai kapitány. Az életrajz legtöbbször korrajzzá bővül és főleg a végbeliek életére nézve tartalmaz új és becses adatokat. — Gyalokay Jenő : A szászfenesi ütközet. (1660 május 22.) A II. Rákóczi György sorsát eldöntő ütközetnek hadtörténeti ismertetése, melynek végeredménye, hogy az ütközet másfélóra múlva már véget ért, az erdélyi hadak vereségét a törökök túlnyomó erején és sikerült cselén kivűl az erdé­lyiek ügyetlen felállítása, hibás ellentámadása s a bizonytalan had­vezetés okozta. — Marczali Henrik : Gr. Zichy Károly levelezése 1809-ben O'Donell József pénzűgyministerrel. Szerző gr. Zichy-család zsélyi senioratusi levéltárában megtalálta a gr. Zichy Károly akkori >>hadsereg-minister«-nek levelezését gr. O'Donell József pénzügy­ministerrel, az 1809-iki hadjárat alatt. Bár a levelek közül az Aspernre, Győrre és Wagramra vonatkozók hiányoznak, a fennmaradt levelek igen értékes részletekkel gazdagítják ismereteinket. •— Dormánáy Géza : Magyar csapatok az 1813. évi drezdai csatában. (I. közi.) A szük­séges történeti előzmények tömör áttekintése után ismerteti az egy­séges fővezérlet kérdését a szövetségeseknél, a szövetséges csapatok hadrendjét és erőviszonyait, majd pedig az 1813 aug. 11-én lejárt fegyverszünet után a szövetséges fősereg és Napoleon fölvonulását. A tanulságos dolgozathoz több sikerült vázlat is készült. — A Tárcza rovatban Pitch Jenő a sinaiai kolostornak a 2. székely határőrezred által 1788 márcz. 24-én történt megvédelmeztetéséről, ugyanő az év­fordulót ünneplő magyar ezredekről is ír. — A Hadtörténelmi apró­ságokban Kropf Lajos az 1523-iki török portyázás történetéhez. Kemény Lajos Kassa 1706-iki ostromához közölnek adatokat. Relkovió Néda Bakabánya hadiköltségeit mutatja be 1683—1696-ig. — A Had­történelmi okmánytár közlései : Kárffy Ödön : Megbízottak jelentése Árva vára állapotáról 1557. Szendrei János : Az érsekújvári kapi­tányságban 1620-ban összeírt hadak. Dongó Gy. Géza : Wesselényi Ferencz nádor futólevele 1663-ból a török-tatár hadak mozdulatairól. Végűi Tóth Zoltán 1722-ből való magyar lovassági regulamentumot, Szendrei János pedig egy Khevenhüller-féle hadi utasítást adnak közzé. A folyóirat szerkesztője 1914-től Pilch Jenő, legképzettebb hadtör­ténetíróink egyike. Katholikus Szemle. XXVIII. 4. (i9i4ápr. füzet.) A pannon­halmi Szent-Benedek-rend történetének XII. A. kötetét, a Packer 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom