Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történelmi Közlemények Abauj-Torna Vármegye és Kassa Multjából 236
22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS Freussisehe Jahrbücher. 1913. Dez. Dr. Franz Zweybrück : Julius Andrássy und die auswärtige Politik. Wertheimer munkájának II—III. kötete alapján jellemzi Andrássy külpolitikai működését. Protestáns Szemle, 1914. január. Zovanyi Jenő : Károlyi Péternek egy állítólagos műve. Bot Péter által a Magyar Athenasban Károlyi Péternek, 1753-tól tiszántúli ref. püspöknek, mint szerzőnek tulajdonított, »Bonus pastor son pastoris optimus vivendi agendique modus. 1570.« czímű műről — a sárospataki kollégium könyvtárából legközelebb kezébe került egyetlen, czímlaptalan példánya alapján — kimutatja, hogy nem Károlyi munkája s megállapítván annak eredeti czímét, rámutat arra, hogy szerzője valamelyik dániai születésű, Németországba átszármazott tudós volt. A februári füzetben Zoványi Jenő kezdi meg >>A gensválasztás 1762—1763-ban« czímű tanulmányát. Rámutat az ágensi hivatal jelentőségére a magyar protestáns egyház szervezetében a XVIII. és a XIX. században s előadván, hogy külön ágensük volt a magyarországi reformátusoknak is, az evangélikusoknak is úgy a helytartótanács, mint a bécsi kanczellária mellett s szintúgy az erdélyi protestáns egyházaknak is a saját udvari kanczelláriájok mellett ; megismerteti annak a viszálynak okát és kezdetét, mely az egyházkerületek között 1762 közepén, a reformátusok bécsi ágensi tisztének megüresedése után, annak betöltése ügyével kapcsolatban tört ki. — Ugyanő >>Ki volt a Pastor . . . cz. könyv igazi szerzője ?« föliratú czikkében előadja, hogy utánajárásának eredménye szerint a kérdéses munka írója Hemmingsen Niels, 1553—1579-ig a kopenhágai egyetem egyik theologiai tanára volt. Revue historique de la Révolution Française. 1913. (IV. évfolyam.) 16. (befejező) számában a 615—622. lapon »La Hongrie et la Révolution Française« czimmel közli dr. Márki Sándornak azt a beszédét, melylyel a franczia forradalomról a kolozsvári egyetemen tartott egyik előadás-sorozatát megnyitotta. Ebben röviden jellemzi a franczia forradalomról magyar nyelven megjelent eredeti és fordított munkákat, a két egyetemen tartott főbb előadásokat és előadókat, a parlamenti idevonatkozó főbb nyilatkozatokat s egyáltalán azt a hatást, melyet a forradalom hazánkra bármi tekintetben gyakorolt. Történelmi Közlemények Abauj-Torna vármegye és Kassamultjából, 1913. (IV. évf.) i.sz. Révész Kálmán : A Forgácsutezai kapu. Kassán a mai Deák Ferencz-utcza végében állt a XVII. században a Forgács-kapu, melyet a hitbuzgó városi tanács a protestánsok bosszantására 1730—40 táján befalaztatott, hogy a kapun kivűl fekvő templomaikba csak nagy kerülővel juthassanak el. Ennek az anomaliának II. József erélyes fellépése vetett véget, a ki 1783-ban Kassán létekor a kapu megnyitását rendelte el. — Kemény Lajos : Abauj-Torna vármegye története 1527—1648. Politikai és hadi történet. 5. Az előző évfolyamokban már ezen czím alatt közölt, voltaképen megyei monographiának induló czikksorozat egy részletét kapjuk itt, mely az 1634. évi a törökök és a hét északi vármegye u. m. : Abauj-, Torna-, Zemplén-, Szabolcs-, Borsod-, Gömör- és Heves vármegyék részéről megindítandó béketárgyalásokra kiküldött követek utasítását szó szerint tartalmazza. A követi utasításokból kitűnik, hogy Abauj vármegye a török hódoltság alatt mennyit pusztult s mennyit szenvedett. — Dr. Czobor Alfréd : Az 1631-iki parasztlázadás történetéhez. Szerző a Császár Péter-féle parasztmozgalomhoz szolgáltat becses adatokat s a vármegyei
