Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vasárnapi Ujság - 75
'75 TÖRTÉNETI IRODALOM. vele s rossz hazafinak és magának élő önző embernek festette le. A dolgozat e felfogással polemizál s kifejtve az akkor Rómában uralkodó közállapotokat, azt vitatja, hogy Atticus igen helyesen cselekedett, mikor visszavonulván a polgárháborúktól, a béke helyreállítására s a kultura terjesztésére törekedett. — Zsoldos Benő : A renaissance hires könyvgyűjtői. Röviden emgemlékezik a renaissance leghíresebb bibliophiljeiről, névszerint Petrarcáról, Palla degli Strozziról, Aungewilleről, Poggio Braccioliniról, Medici Cosimóról, V. Miklós pápáról és Vespasian da Bisticciről. Vármegyei közélet, (Dés) XXXVIII. évf. 52. sz. — Laukó Albert : Bethlen Gábor. A nagy fejedelem politikai jelentőségének méltatása, a helyi vonatkozások kiemelésével. Vasárnapi Újság, 48. sz. Gráf Vay Péter : Kaukázus hegyei között. A Kaukázus városairól írva, közben néhány szóval a Kaukázus történetéről is megemlékezik, Georgiának a VI. századból virágzó hatalmáról. — Lambrecht Kálmán : Pest-Buda malmai — hajdan. Budapesten és környékén már Aquincum római telepesei dolgoztak patakmalmokon. A hajós-malom csak később, a VI. században alakult ki. Az aquincumi római víz vagy halászi patak a középkorban három malmot hajtott : a királyét, a budai káptalanét s a nyúlszigeti apáczákét. Nemkülönben a Császárfürdő forrása s a Rákos-patak is több malmot hajtott. A patakmalmoknál több hajóvagy tombáczos malom állt a Dunán. A római korban ezeket még nem alkalmazták, de már 1292-ben találkozunk magyar hajómalmokkal, melyeknek száma nagyon elszaporodott, mint Korabinszky Mátyás és Evlia Cselebi is tanúsítják. Ma egész Budapesten mindössze öt vízimalom dolgozik. 49. sz. Az Ernst-muzeum csoport-kiállítása. E czikk röviden jellemzi a Rákóczi-kor két kiváló arczképfestőjét, Kupeczky Jánost és Mányoki Ádámot. — Paál Jöb : Az Orsz. Levéltár. Az új palota emelése alkalmával elmondja a régi történetét. Valamikor a Clarissa -apáczák kolostora állt e helyen, II. József idejében a helytartótanács foglalta el, itt tartották az 1802., 1805. és 1807-iki diétákat, 1874 óta szolgált az orsz. levéltár helyiségéül. Az új palota helyéül öt házat sajátítottak ki, e házak helyén az Árpádok alatt királyi kastélyok állottak. A lebontandó házak közül egy történelmi nevezetességű : katonai fogház volt s a Martinovics-összeesküvés részeseit őrizték benne. 50. sz. Sebestyén Gyula : A bolognai rovásirásos naptár. A magyar írástörténetnek újabb eseménye van : a bolognai könyvtár Marsigliiratai közül egy rovásirásos kézirat került elő, melynek magyar tartalmát maga Marsigli hadimérnök másolta le Erdélyben 1690 táján fára rovott naptárról. Ez értékes emlék újólag bizonyítja a székely írás jobbról balra irányadó sorvezetésének bustrophedonjellegét. E rovás kalendárium, melynek kezdetleges egyszerűsége tanúsítja régi voltát, de az előforduló szentek neveiből megállapítható, hogy a XVI. századnál régibb nem lehet ; a forma primitiv, de az újonnan életbe lépett ünnepeket belerótták. A naptár hasonmásának közlése mellett megfejtéséhez is ád a czikk rövid magyarázatot. — Paál Jób : Trencsén vármegye műemlékei és a trencséni múzeum. Trencsén vármegye hajdani gazdag műkincseinek csak kis része van már meg. A megye székhelyén a jezsuiták kolostora még ma is olyan, mint 1642-ben történt építésekor. Az a ház is megvan, melyben Bethlen 1622-ben a szent koronát tartotta rejtve, de most lebontják s emléktábla se jelöli. A múzeum pedig magánházban kénytelen meghúzódni.
