Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Új Idők - 73

'73 TÖRTÉNETI IRODALOM. bői egészen kiveszett emléke. —- Az irodalmi rovatban a következő művek vannak ismertetve : Sclioenaich : Die libelli und ihre Bedeutung für die Christenverfolgung des Kaisers Decius, ; P. M. Meyer : Die libelli aus der decianischen Christenverfolgung (Révay József) ; Altunian : Die Mongolen und ihre Eroberungen in Kaukasischen Ländern (Hóman Bálint) ; Traversa : Das friaulische Parlament (Ivanic József) ; N. C. Lukach : The Fringe of the East (Goldziher Ignácz) ; E. Fueter : Geschichte der neueren Historiographie (Gárdonyi Albert) ; A. O. Meyer : England und die katolische Kirche unter Elisabeth und den Stuarts (Kassowitz T. Bruno) ; R. Gooss : Österreichische Staatsverträge (Szekfü Gyula) ; Hanuy F. : A jegyesség és a házasságkötési forma kifejlődése (Nagy Miklós). — Id. Szinnyei József, Vámbéry Ármin, Arturo Graf necrológja és Molden Ernő czikke a XIII. német történetírói congressusról Bécsben zárja be a füzetet. Theologiai Szaklap 3—4. számában Raffay Sándor >>A hallei magyar könyvtári czímű czikkében ismerteti e könyvtár történetét s mai állapotát, melyet Kassai György Mihály, a wittenbergi philosophiai facultás dékánja alapított 1724-ben. A czikk előadja a könyvtár helyzetét Mária Teréziának ama rendelete következtében, melylyel a magyar ifjaknak eltiltja a külföldi egyetemek látogatását és sorsát a hétéves háború alatt, a napoleoni háborúk idején, a wittenbergi egyetemnek a haliéival történt egyesítése folytán s leirja annak egykori elhanyagolt állapotát a könyvtárt kezelő magyar deákok gondatlansága miatt. Beszámol végül a szerző arról az irodalomtörténeti szempontból is érdekes leletről, melyre e könyvtárban bukkant s mely néhány versből áll az 1686. és 1688. évekből. — Dr. Ravasz László közöl nagyobb tanulmány <>A magyar protestáns igehirdetés a XVII. században« czímmel. Pázmány Péternek, a XVII. század kezdetével öntudatra ébredt s már győzelmesen előre is haladó katholicismus e képviselőjének igehirdetői munkásságában a nagy eredmények magyarázatát — ethicai szabályainak minden fogyatékossága s homileticai szerkezettanának fogyatkozása mellett — előadása közvetlenségében, szókimondó bátorságában s őseredeti, színmagyar nyelvezetében találja meg. Pázmány mellett csak pár vonással rajzolja meg Alvinczi Péter igehirdetői egyéniségét, ki bárha mellette nem is kimagasló alak, mégis az akkori protestantismusnak typicus képviselője. Megismerteti a tanulmány továbbá Geleji Katona István igehirdetői munkásságát is, ki előtt a lelkipásztor élete nem volt más, mint állandó tanítás s a maga egész papi működésével azt a czélt szolgálta, hogy ellenfelei tanítását lerontsa s a maga igazát megvédelmezze. Gelejivel s az ő túlhajtott dogmatismusával szemben tárgyalás alá veszi végre Medgyesi Pálnak, az első magyar kálvinista pietistának elveit, ki táblázatokba foglaltan állította egybe a maga idevonatkozó szabályait. Igehirdetői munkássága nemes, de nem gazdag. Új Idők, 47. sz. Kilényi Gyula: A Csendes-oczeán jubileuma. Röviden elmondja, hogy 1913 szeptember 29-én volt négyszáz esztendeje, mikor Vasco Nunez de Balboa fölfedezte a Csendes-oczeánt s nevet adott neki. Ez alkalomból a szerencsétlen végre jutott nagy conquistadornak szobrot akarnak emelni ugyanazon helyen, a hol kivégezték. A czikk írója Buenos-Airesben lakik, a hol egykorú metszetek után domborművet készített Balboa mellképével. E dombormű fényképe szintén közölve van. — A Forradalom és császárság czímű czikk Farkas Pál ilyen czímű könyvét ajánlja, melynek első kötete egyidejűleg jelent meg.