Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 71

'72 TÖRTÉNETI IRODALOM. nevelőanyja volt. Bennünket a hagiographikus részek mellett inkább a mű forrásaira vonatkozó tudósítások érdekelnek. R. Fawtier Caffarini Tamás XV. századi dömés szerzetesnek Szent Katalin legendájához írt Supplemento-i nyomán kezdett kutatni és kutatásainak eredménye három kézirat. Kettőt Rómában a dömés levéltárban lelt, egyet pedig — a legértékesebbet — a sienai városi levéltárban. Fawtier egybevetései szerint a három kézirat forrása közös. Másolóik az elsőnél egy velenczei példányra utalnak, a másodiknál hangoztatják, hogy a történetet maguk a nővérek írták meg, a harmadikban pedig pontosan elmondják, hogy a szent életrajzát Szent Margit legendájával együtt Gergely testvér, a magyarországi dömések provinciálisa 1408-ban advent III. vasárnapján küldte meg Caffarini Tamás atyának. Ez a díszes kiállítású, magyar közleményeken alapuló sienai legenda két szerző munkája. Első részét, mely a szent haláláig terjed, 1241 előtt írták, a másodikat, mely a szent halála után történt gyógyulásokat mondja el, V. István idejében. Történeti Szemle, 1913.IV. füz. Heinlein István : Ionia gazdasági hanyatlása és az ion lázadás. Lenschau véleményével szemben, hogy az ion lázadás oka az lett volna, hogy a perzsák a phoinik kereskedelemnek kedveztek, a lázadás előzményeit minden oldalról megvilágítja. A különböző politikai és gazdasági ható erők világos beállítása után arra az eredményre jut, hogy a phoinik és perzsa érdekek csak a lázadás után találkoztak. A lázadás eleinte nem is a perzsák, hanem a tyrannosok ellen tört ki, a kiknek a perzsák segítségükre siettek. — Láng Margit : A görög nő jogi és társadalmi helyzete az ókorban. A nőknek a legtöbb görög államban elvileg volt polgárjoguk, a mely azonban alig érvényesült. Magánjogi tekintetben a nő maga közvetlenül nem is érvényesíthette jogait. A családban és a társadalomban helyzetük igen mostoha volt. S a mint a társadalmi viszonyok compíicálódása javított jogi helyzetén, lealacsonyította asszonyi mivoltában. — Tagányi Károly : Vármegyéink eredetének kérdése. A tanulmány, a mely ezzel a közleménynyel indul meg, polémia Illés Józsefnek a Concha-emlékkönyvben megjelent értekezésével szemben, a mely jogtörténészeinknek módszertani hibául rótta fel, hogy mint megállapodott dologról beszélnek Szent István korának megyéjéről, holott csak a XIII. századra rendelkeznek adatokkal és hogy a bajor gau-intézményt figyelmen kivül hagyják. Tagányi ezzel szemben a hagyományos felfogás védelmére kel és azt óhajtja kimutatni, hogy a magyar megye egyenesen a Nagy Károly féle frank gau-nak az átültetése. Ez az első közlemény a XI. századi megyét ismerteti, kiterjeszkedve különösen a birtokösszeirás kérdésére és ezzel kapcsolatosan a karkhász méltóságának meghatározására. — Görög Imre : Kossuth Lajos és báró Eötvös József nemzetiségi politikája a szabadságharcz után. Szerző szerint Kossuth és Eötvös lényegileg ugyanazon a liberális alapon akarták megoldani a nemzetiségi kérdést : a nemzetiségek érdekeit az egyéni jogok alapján akarták összeegyeztetni a magyarság érdekeivel. Ennyiben felfogásuk még a XVIII. század felvilágosodásában gyökerezik. Azután a liberális eszméknek fejlődésével foglakozik, a socialismussal és a nemzeti eszmével való complikálódásokkal és az okokkal, a melyek Kossuth és Eötvös elveinek megvalósítását meghiúsították. — Ortvay Tivadar : Egy magyar királyné emlékének nyomozása a külföldön. Ortvay bejárta azokat a németalföldi helyeket, a melyeken Mária királyné, II. Lajos özvegye, mint helytartó életét leélte, de a királynénak csak kevés emlékére akadt, a nép emlékezeté-