Századok – 1914

Tárcza - Szabó Dezső: Rákosnak hívták-e Magyarországon az országgyűlést? 760

Tárcza. Rákosnak hívták-e Magyarországon az országgyűlést? Divéky Adorján a magyar hatásokat kutatva a lengyel múltban, a Békeíi-emlékkönyvben ezt írja a lengyel rokoszról : »A rokosz a nemesség fegyveres gyűlése érdekeinek megvédése czéljából, szemben a királylyal, a felsőséggeL Honnan és mikor került e szó a lengyelbe ? E szó magyar eredetű és a rákos szóból származik. Közismert dolog, hogy nálunk az országgyűléseket és a királyválasztásokat a XIII. évszázad végétől a XVI. évszázadig túlnyomólag a Rákos mezőn tartották. 1299-ben volt az első s 1540-ben az utolsó. Idők folytán — mivel állandóan a Rákoson gyülekeztek — a szó fogalma áttolódott magára a gyűlésre s később nem azt mondták : gyűlésre megyünk, hanem rákosra megyünk, rákost tartani, rákoson voltunk stb. így mondják ezt sokszor a XVI. században. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint az, hogy az 1525. évi hatvani országgyűlést is rákosnak nevezik az egykorúak. »Der Rakosch ist gebesdt tzwischen den zwayen Hattvanen In frayen feldt mit Schranken umb zogen. Und hat gehabt tzway tor axiserhalb der Schranken . . .« (I. m. 141. 1.) Ez állítás nem minden részében új. Már Hüppe megemlíti, hogy a rokosz nevét »a magyar nemességnek Rákos választási mezején Pest mellett tartott gyűléseitől« származtatják.1

Üj azonban a fentiekben az, hogy míg Hüppe csak a rokosz nevet származtatja a magyar Rákos szóból, addig Divéky a rokosz intézményét magyar eredetűnek teszi meg és ezt az állítását arra alapítja, hogy nálunk az országgyűlést Rákosnak nevezték. Nézzük, így áll-e a dolog és csakugyan Rákosnak nevezték-e nálunk az országgyűlést ? Hogy pontosan vehessük a fentieket vizsgálat alá, mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, mely időpont volt az, a melytől kezdve a lengyel rokosz mint név és intézmény 1 Hüppe, A lengyel alkotmány története 213. 1.