Századok – 1914

Történeti irodalom - Csoma József: A magyar heraldika korszakai. Ism. Szentpétery Imre 64

'65 TÖRTÉNETI IRODALOM. s ezek sem merítik ki a hazai anyagot. Főleg a magyar heraldika fejlődésének történeti áttekintését nélkülöztük eddig. Bárczav Oszkár Heraldikája a czímertan elmélete szempontjából teljesnek mondható, de a magyar heraldika fejlődéséről a munkában elszórt hazai adatokból semminemű áttekintést nem nyerünk. Nyáry munkájának 3. fejezetében foglalkozik ugyan a czímerészet fejlődési korszakaival, de ő is inkább az általános heraldika fejlődését vázolja s ebbe illeszti be a rendelkezésére álló specziáls magyar czímerészeti adatokat. Azonban kimerítőnek, de csak kielégítőnek is épen nem mondható a magyar heraldika történeti fejlődésének nála található rajza sem. Ezen a hiányon van hivatva segíteni Csorna Józsefnek a magyar heraldika fejlődését tárgyaló müve. Kizárólag a magyar czímerművészet tárgyalását tűzte ki czéljául, a külföld gyakorlatát csupán itt-ott, a hazai viszonyok megvilágítására vonva be a tárgyalásba. Hogy ez a hazai anyagnak bő, sőt teljes ismerete alapján történik, azt a szerző előző tanulmányait ismerve, mondani sem kell. A munka hat fejezetre oszlik, melyek a magyar heraldika első két századát, az első czímeradományokat, vegyesházi királyaink korát (»a későgót korszak«), a Hunyadi Mátyás alatt kezdődő s a Jagellók alatt virágzó olasz befolyás korát (»az olasz renaissance korszaka«), a XVI-ik század heraldikáját s végül a teljes hanyatlás korát tárgyalják 1848-ig. Ezek a szakaszok természetesek, a magyar czímertan fejlődésének megfelelők, csupán elnevezésük ellen lehetne kifogást emelni. Mert igaz, hogy Zsigmond királyunk és utódai alatt a német heraldika ú. n. későgót korszakának hatása érvényesül, valamint Mátyás és a Jagellók alatt az olasz renaissanceé ; de azért az előbbi korszakot mégsem azonosíthatjuk egyszerűen a német heraldika megfelelő korszakával, amint hogy a második fejezetnek épen ezért helyesen nem is adta a szerző a korai gót korszak elnevezést. Nagyobb kör érdeklődésére számot tartó műben különben is bővebben lett volna kifejtendő ezeknek az elnevezéseknek jelentősége és jogosultsága, mert a nem szakember Csorna művéből nem fogja világosan megtudni, hogy miért nevezi ő a megjelölt korszakot korai gót és késői gót korszaknak. Ez csupán az egész tárgyalásból tűnik ki, de akkor is csak a szakember számára. Ép így nem ártott volna az ilyen műkifejezések kifejtése sem, mint : a pajzs perspektív ábrázolása stb. S hogy efajta megjegyzéseinkkel mindjárt végezzünk is : a könyvnek egyébként világos és egyszerű stílusából el lehetett volna tüntetni néhány egyenetlenséget s egy pár értelemrontó sajtóhibát. (Pl. a 64. 1. a jobb színen, 145. 1. szájában farkast visz, 150. 1. úgy nézett ki.) Századok. 1914. I. füzet. S